Hetven éve alapították a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legfontosabb szellemi műhelyét, a Móra Kiadót. Janikovszky Jánossal, a Móra tulajdonosával a kiadó története mellett arról is beszélgettünk, hogy a járvány milyen következményekkel járhat a hazai könyvszakmára nézve.
Miután a nagy könyvkiadókat 1948-ban államosították, a Népművelési Minisztérium 1950-ben megalapította a Művelt Nép, a Szépirodalmi, illetve az Ifjúsági Könyvkiadót, a Móra Kiadó jogelődjét, amely a rendszerváltásig az ország egyetlen kimondottan gyermek- és ifjúsági irodalomra szakosodott kiadója volt, de a Dolgozó Ifjúság Szövetségének politikai kiadványai is ide tartoztak. Olyan kivételes szakemberek dolgoztak a szerkesztőségben, mint Janikovszky Éva, Kormos István, Vázsonyi Endre, D. Major Klára, Lengyel Balázs, Rigó Béla, T. Aszódi Éva. A kiadó az ötvenes–hatvanas évek meghatározó szellemi műhelyévé vált.
Sztálin halála után, amikor enyhült a politikai nyomás, az Ifjúságinál jelenhettek meg az addig szilenciumra ítélt költők, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes vagy Varga Katalin művei. De egyre több szerző, így Szabó Magda, Fekete István, Lázár Ervin és Mándy Iván is a gyermek- és ifjúsági irodalom felé fordult. A kiadónál, amely 1957-től Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó néven folytatta működését, ebben az időben jelentek meg a korszak meghatározó klasszikusai, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne az elmúlt hetven év magyar gyerekirodalma.
A szövegek mellett az illusztrációk is nagy hangsúlyt kaptak, a könyveket a korszak legnevesebb képzőművészei – Szántó Piroska, Bálint Endre, Hincz Gyula, Kass János, Réber László, Szecskó Tamás, Würtz Ádám – illusztrálták. A Kincskereső kisködmön ma is a Reich Károly által 1951-ben megrajzolt borítóval jelenik meg, ahogy Gazdag Erzsi Meseboltja és Varga Katalin Gőgös Gúnár Gedeonja is K. Lukáts Kató grafikáival kapható.
– Az írók és a grafikusok tették naggyá a kiadót, de cserébe a kiadó is híressé tette őket – mondja Janikovszky János, a Móra Kiadó vezetője, akit szoros személyes szálak fűznek a Mórához. Édesanyja, Janikovszky Éva író 1964 és 1981 között ifjúsági főszerkesztőként dolgozott a kiadónál, de saját kötetei is itt jelentek meg. Ezért is vált Janikovszky János számára életbevágóan fontossá, hogy a privatizáció során segítsen megmenteni a céget. A kilencvenes évek eleji „könyvszakmai krízis” idején a nagy terjesztők – mint a Művelt Nép és az Állami Könyvterjesztő Vállalat – csődbe mentek. A Móránál még a legfontosabb szerzők népszerű műveire sem érkeztek megrendelések, eluralkodott a pánik, a folytatást illetően teljes volt a bizonytalanság.
– A szerzők és az örökösök számára a kiadások elmaradása, valamint az utánnyomások drámai visszaesése miatt a Móra elveszítette jelentőségét, így a biztos bevétel reményében éltek a más kiadóktól érkező ajánlatokkal. Emiatt a Móra számos klasszikus szerzőjének jogait veszítette el – emlékszik vissza Janikovszky János.
– A privatizáció végül mégis sikertörténet lett, ami talán annak is köszönhető, hogy a szív és az ész összetalálkozott az üzlet során – fogalmaz az igazgató, aki, mint elmondta, nem bírta tétlenül nézni, hogy édesanyja egykori munkahelye és kiadója, ahol csaknem 40 éven keresztül dolgozott, tönkremenjen vagy eltűnjön a kizárólag a rövid távú haszonra hajtó befektetők kezei között.
– A cég értékét a neve, a dolgozók tudása és a maradék kiadási jogok adták. A Váci úti telephelyen, ahova költözni kényszerültünk, nem volt raktározási lehetőségünk, vaspéldányok tűntek el, iratok, fontos kordokumentumok semmisültek meg. A gödör aljára kerültünk, hét munkatársunk maradt, és összesen 21 könyvet tudtunk kiadni egy év alatt – idézi fel Janikovszky János, aki az évek során kivásárolta a többi tulajdonost, így 2014 óta egyedüliként birtokolja a Móra Kiadót, amely Janikovszky Éva életművét is gondozza. – Nem állítom, hogy ugyanolyan példányszámban fogynak a művei, mint korábban, de van néhány kötet, mint Az égigérő fű, a Már óvodás vagyok, a Már iskolás vagyok, az Örülj, hogy fiú!, illetve az Örülj, hogy lány!, a Ha én felnőtt volnék, amelyeket rendszeresen utánnyomunk. A nemzetközi érdeklődés sem csappant, épp a koronavírus-járvány kitörése előtt szerződtünk le két címre egy horvát kiadóval, de tárgyalásokat folytatunk orosz, illetve litván kiadókkal is.
– Amikor a kiadó vezetője lettem, elhatároztam, hogy visszaszerzem az elvesztett jogokat. Mára már nálunk van Zelk Zoltán, Fekete István, Kormos István, Lázár Ervin, Varga Katalin, Mándy Iván és Molnár Ferenc teljes életműve, Szepes Mária és Szabó Magda valamennyi gyerekkönyvének joga, de fontos külföldi szerzők – Erich Kästner, Astrid Lindgren, Richard Scarry és Zdenŧk Miler – kiadási jogát is birtokoljuk. A korábbi Móra-könyvek „hazatértek”. A hosszú távú sikerhez természetesen ennyi még kevés, de ezek a kötetek jelentik a Móra hátországát, amelyek nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk.
Janikovszky János számára a múlt megőrzése mellett a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalmi választék bővítése is fontos cél, számos érzékenyítő könyv jelenik meg a Móránál a környezetvédelem, a kirekesztettség, a másság és a szexuális felvilágosítás témakörében. – A 2000-es évek elején nem voltunk kellően ügyesek ahhoz, hogy magunkhoz csábítsuk a legjobb kortárs gyerekkönyves szerzőket, viszont elismeréssel szemléltük a Csimota Kiadó progresszív és tabutémákat feszegető köteteit. Tulajdonrészt vásároltunk a Csimotában, ezzel megszületett a Móra Kiadói Csoport, amelynek ma már tagja a Cerkabella és a Berger Kiadó is.
Ami a koronavírus-járvány hatásait illeti, Janikovszky János elmondja: a Móra Kiadó sikeresen gazdálkodott az elmúlt években, van annyi tartalékuk, hogy ebben a rendkívüli helyzetben sem kellett munkatársaktól megválniuk. – A bevezetett veszélyhelyzet sokként érte a könyvkereskedőket és kiadókat egyaránt. Félő, hogy nem minden bezárt könyvesbolt nyit ki újra, és a könyvkiadói csoportok koncentrációja tovább erősödik, mert a tartalékokkal nem rendelkező kisebb kiadók egy része tönkremehet vagy felvásárlási célponttá válhat. Persze sok minden attól függ, hogy lesz-e vásárlóerő. Abban azonban egészen biztos vagyok, hogy ez a vírus nem tudja eltüntetni a Móra Kiadót.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/21. számában jelent meg május 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/21. számban? Itt megnézheti!
