Mi mindent (nem) tudunk a horvátországi magyarságról?

Mi mindent (nem) tudunk a horvátországi magyarságról?

Fotó: Facebook/Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Eszék

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kevés megrendítőbb verset olvastam mostanában a Tömegsírnál. A költő, Ivan Goran Kovačić nevével a horvátországi magyarságról szóló tanulmánykötetben találkoztam. Az érintett szöveg szerzői szerint az 1943-ban meggyilkolt alkotót háborúellenes költészete és tragikus életútja is Radnóti Miklóssal rokonítja. Valóban a Razglednicákhoz mérhető: „Sehol sírás, vidámság, ének, átok. / Üszkökre süt a hold, úgy járja végig / Körét: a forrás odalenn kiszáradt. / Az úton döglött kutya feketéllik…” (Benjámin László fordítása.)

A szerzőpáros, Bockovac Tímea és Mlikota Jadranka hozzáteszik azt is, az irodalmi párhuzamok megfigyelhetőek A. G. Matoš és Ady Endre, Slavko Mihalić és Pilinszky János költészetében. Hiába mégis, hogy Pilinszkyt és Radnótit mindig szívesen forgattam, mégsem hallottam korábban a hozzájuk mérhető horvát alkotókról. Ahogy, gondolom, ez sokak esetében szintén így lehet. Sajnos ma is sok igazság lehet abban, amit Németh László több mint fél évszázada vetett papírra: „mi, Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva”. Pedig a 2012-es év legjobb műfordításáért járó díjat is Nádas Péter horvátra ültetéséért kapta Xenia Detoni.

A kötetből kiderül, hogy a horvátországi magyar kisebbség, ha csekély számú is, de nem ellenséges közegben kell léteznie. Az eszéki Josip Juraj Egyetem Bölcsészettudományi Karán 2007-ben önálló tanszéket is kapott a magyar nyelv és irodalom. Jelen tanulmánykötet több szerzője ott tanult vagy később helyezkedett el. De a horvátországi magyarság szempontjából fontosak a pécsi lehetőségek szintén. A helyi horvát iskola pedig a nagy nemzeti alkotóról, Miroslav Krležáról kapta a nevét. (Őt talán többen ismerik nálunk is.)

A tanulmánykötetben szó esik a nyolcszáz éves közös történelemről, gazdasági kapcsolatokról és érdekképviseletről, ahogy a néprajzi kincsekről is. De ugyancsak önálló tanulmány szól a horvátországi magyar médiáról. Itt talán említés szintjén elfért volna, a magyarországi politika hogyan igyekszik befolyást gyakorolni, néhány éve például a Z1 Tv tervezett megvásárlásával. Miközben szomorú képet kapunk a lehetőségek apadásáról, a Horvátországi Magyar Napló vagy a Láthatár című magazinműsor megszűnéséről. Közben pedig figyelmünk is alig vetül a horvátokra, de ugyanígy alig tudunk határon belüli nagyjainkról. Például, Budanovich Lajos vagy Haller Jenő nyelvtanáról.

A horvátországi magyar nyelvű oktatás közben fejlődik, a kulturális kapcsolatok erősödnek. Spiró György, akinek önálló Krleža-kötete is megjelent, szintén sokat tesz a horvát irodalom megismertetéséért. Hiánypótló ez a tanulmánykötet is, sokat megtudhatunk belőle nemcsak horvátokkal közös múltunkról és a horvátországi magyarság jelenéről, de arról is, ami máig összeköt bennünket.

A horvátországi magyarság a 21. században. Szerk.: Lehocki-Samardzic Anna, Nap Kiadó, 2022, 3500 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/33. számában jelent meg, augusztus 18-án.