Így gondolkodik a lángelme

Így gondolkodik a lángelme

Albert Einstein 1921-ben, Bécsben (Fotó: Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kétféle módon próbálják ma átadni tudományukat a fizikusok a nagyközönségnek. A nehezebbik út a matematikai háttér megismerésétől vezet a legbonyolultabb összefüggések bemutatásáig, ami miatt sokan idő előtt feladják a próbálkozást. A másik módszer első ránézésre könnyebb: a tudományos népszerűsítő irodalom a képletek helyett inkább hétköznapi hasonlatokkal él, amelyek segítségével végül kialakul az olvasó fejében valamilyen kép a világról. Csakhogy sokszor ezek a hasonlatok nagyon félrevezetők, méghozzá úgy, hogy közben azt a hamis benyomást keltik, megértettük a világunk működését. De ennél is nagyobb probléma, hogy nemegyszer olyan tanításokat ültetnek el az olvasók fejében, amelyek egyszerűen nem igazak – ilyen „az anyag részecske- és hullám-természete”, amit ma rengetegen félreértelmeznek.

Ezért már jó ideje izgatja a fizikusokat és a tudomány-népszerűsítő írókat az a kérdés, hogyan is lehetne olyan könyvet írni, amely mindvégig fenntartja az olvasó figyelmét és át is adja a modern fizika lényegét.

Ezt a módszert találta meg Walter Isaacson nemrég magyarul is megjelent Einstein című művében, amely első ránézésre életrajzi könyvnek tűnik ugyan, valójában jóval több annál. A Steve Jobs-életrajz és az Innovátorok című bestsellerek szerzője művének írásakor szemmel láthatóan sokat foglalkozott a modern fizikával, hogy a nagy fizikus, Albert Einstein munkásságával bevezessen minket a tudomány alapjaiba.

Mindehhez Isaacson kevésbé ismert forrásokra és személyes dokumentumokra támaszkodva az embert és zsenit vizsgálja a kor és a fizikatörténet kontextusában. Így például megtudhatjuk, hogyan is született meg egy pillanat alatt a speciális relativitáselmélet Einstein fejében. Egyszer az ekkor még a berni szabadalmi hivatalban dolgozó fiatal fizikus sétára hívta egy barátját, Michele Bessót, akinek beszámolt azokról a gondolatairól, amelyek nem hagyták nyugodni: az ötletéről, miként lehetne lépést tartani egy fénysugárral, Maxwell egyenleteiről és az észlelhetetlen éter rejtélyéről. Ma már tudjuk, hogy a beszélgetésük egy pontján megjegyezte, fel akar hagyni az egésszel. De miközben beszélt, hirtelen beugrott Einsteinnek a megoldás a problémára, ami aztán alapjaiban rengette meg a klasszikus, vagyis newtoni fizikát.

Walter Isaacson: Einstein

A könyv így széles betekintést nyújt a modern fizika legfontosabb felfedezéseibe, a speciális- és általános relativitáselmélettől a kvantummechanikán keresztül egészen azokig a mai napig tisztázatlan kérdésekig, amelyekre Einstein még a halálos ágyán is kereste a választ. Ám legalább ilyen fontos, hogy a könyv bemutatja azt a kort is, amelyben Einstein alkotott: a hitleri Németország felemelkedését, az amerikai atomprogramot, majd a polgárjogi harcokat, amelyekben a nagy fizikus is részt vett.

Walter Isaacson: Einstein. Ford.: Bojtár P. és Pétersz T. HVG Könyvek, 2020. 4900 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/1. számában jelent meg.

Címkék: fizika, Albert Einstein