Kétféle módon próbálják ma átadni tudományukat a fizikusok a nagyközönségnek. A nehezebbik út a matematikai háttér megismerésétől vezet a legbonyolultabb összefüggések bemutatásáig, ami miatt sokan idő előtt feladják a próbálkozást. A másik módszer első ránézésre könnyebb: a tudományos népszerűsítő irodalom a képletek helyett inkább hétköznapi hasonlatokkal él, amelyek segítségével végül kialakul az olvasó fejében valamilyen kép a világról. Csakhogy sokszor ezek a hasonlatok nagyon félrevezetők, méghozzá úgy, hogy közben azt a hamis benyomást keltik, megértettük a világunk működését. De ennél is nagyobb probléma, hogy nemegyszer olyan tanításokat ültetnek el az olvasók fejében, amelyek egyszerűen nem igazak – ilyen „az anyag részecske- és hullám-természete”, amit ma rengetegen félreértelmeznek.
Ezért már jó ideje izgatja a fizikusokat és a tudomány-népszerűsítő írókat az a kérdés, hogyan is lehetne olyan könyvet írni, amely mindvégig fenntartja az olvasó figyelmét és át is adja a modern fizika lényegét.
Ezt a módszert találta meg Walter Isaacson nemrég magyarul is megjelent Einstein című művében, amely első ránézésre életrajzi könyvnek tűnik ugyan, valójában jóval több annál. A Steve Jobs-életrajz és az Innovátorok című bestsellerek szerzője művének írásakor szemmel láthatóan sokat foglalkozott a modern fizikával, hogy a nagy fizikus, Albert Einstein munkásságával bevezessen minket a tudomány alapjaiba.
Önálló gondolkodásra akarták nevelni a diákokat, iskolát építettek nekik
A Black Mountain College volt a korban az egyetlen déli főiskola Amerikában, amely fekete diákokat is fogadott, és az intézmény polgárai nyíltan felvállalhatták homoszexualitásukat is.
Mindehhez Isaacson kevésbé ismert forrásokra és személyes dokumentumokra támaszkodva az embert és zsenit vizsgálja a kor és a fizikatörténet kontextusában. Így például megtudhatjuk, hogyan is született meg egy pillanat alatt a speciális relativitáselmélet Einstein fejében. Egyszer az ekkor még a berni szabadalmi hivatalban dolgozó fiatal fizikus sétára hívta egy barátját, Michele Bessót, akinek beszámolt azokról a gondolatairól, amelyek nem hagyták nyugodni: az ötletéről, miként lehetne lépést tartani egy fénysugárral, Maxwell egyenleteiről és az észlelhetetlen éter rejtélyéről. Ma már tudjuk, hogy a beszélgetésük egy pontján megjegyezte, fel akar hagyni az egésszel. De miközben beszélt, hirtelen beugrott Einsteinnek a megoldás a problémára, ami aztán alapjaiban rengette meg a klasszikus, vagyis newtoni fizikát.
A könyv így széles betekintést nyújt a modern fizika legfontosabb felfedezéseibe, a speciális- és általános relativitáselmélettől a kvantummechanikán keresztül egészen azokig a mai napig tisztázatlan kérdésekig, amelyekre Einstein még a halálos ágyán is kereste a választ. Ám legalább ilyen fontos, hogy a könyv bemutatja azt a kort is, amelyben Einstein alkotott: a hitleri Németország felemelkedését, az amerikai atomprogramot, majd a polgárjogi harcokat, amelyekben a nagy fizikus is részt vett.
Walter Isaacson: Einstein. Ford.: Bojtár P. és Pétersz T. HVG Könyvek, 2020. 4900 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/1. számában jelent meg.
