Jobban élünk ma, mint a vadászó-gyűjtögető ember?
Horváth Balázs: Erkölcs és civilizáció

Kétféle elképzelés él az ember alapvető természetéről már hosszú évszázadok óta. Az egyik szerint – amelyet a legkövetkezetesebben Thomas Hobbes angol filozófus képviselt – a természetben ember embernek farkasa, ennek a kaotikus harcnak pedig egyedül a szervezett főhatalom, az állam tud véget vetni. Ám létezik egy másik emberkép is, amely sokkal idillibb képet fest a fajunkról: ennek a legnevesebb képviselője nem más volt, mint a francia felvilágosodás nagy filozófusa, Jean-Jacques Rousseau, aki szerint az ember eredetileg jó volt, csak a civilizáció később megrontotta.

Ám akármennyire is filozófiainak tűnik ez a vita, valójában nagyon is tudományos kérdésről van itt szó. A történettudomány, régészet, az antropológia és persze a pszichológia ma már számos olyan eredményre jutott, melynek birtokában egészen más választ adhatunk a fenti kérdésre, mint a történelem nagy gondolkodói.

Ráadásul ilyen kérdésekből bőven akad több is. Valóban a vallás hozta el az emberiségnek az erkölcsöt? Jobban élünk ma, mint a vadászó-gyűjtögető ember? Biztosan monogám az ember? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Horváth Balázs, a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki tanszékének humánökológiai problémákkal foglalkozó oktatója nemrég megjelent Erkölcs és civilizáció című könyvében, amelyből az ember egészen más oldalát ismerhetjük meg.

Mi is a csorda tagjai vagyunk
Majláth Ronald

Mi is a csorda tagjai vagyunk

Miért fogynak jobban az átlagos kinézetű gépkocsik, vagy miért járna éppen jól a Louis Vuitton a hamisítás támogatásával?

Ez pedig kulcsfontosságú akkor, amikor bolygónk, illetve az emberiség jövőjére keresünk megoldásokat. Horváth ezért a könyvében az erőszakkal, a munkával, az egyenlőséggel, a szabadsággal, az erkölcsiséggel, a közösségi élet gazdaságával, valamint a játékkal és a szexualitással foglalkozik behatóan. Ezek a területek ugyanis közvetlenül is meghatározzák, hogy jobb helyzetben vagyunk-e, mint a vadászó-gyűjtögető ember, amely után természetesen megkerülhetetlenné válik a kérdés: hovatovább, milyen irányba érdemes innen elindulnunk, hogy valóban értékesebbé tegyük az életünket?

A kötet azonban nem csak a legújabb tudományos eredmények interpretálásával gazdagítja az olvasó tudásanyagát. Ennél sokkal izgalmasabb, hogy a szerző folyamatosan reflektál ezekre a megállapításokra, nemegyszer vitába szállva velük. Így a könyv nemcsak interdiszciplináris megközelítése korunk társadalmának, hanem arra is ösztönöz, hogy kritikusan álljunk azokhoz az elméletekhez, amelyek csak gyenge bizonyítékokkal szolgálnak.

Száz hatékony megoldás a klímakatasztrófa ellen
Majláth Ronald

Száz hatékony megoldás a klímakatasztrófa ellen

A globális felmelegedés kezelésének megannyi hatékony eszköze létezik, ezeket mutatja be Hawken könyve.

De legalább ennyire fontos, hogy Horváth Balázs könyve egyben társadalomkritika is, ami kíméletlenül leszámol azokkal a hiedelmekkel, amelyek nem egy esetben inkább megnehezítették és mind a mai napig megnehezítik az életünket. Ilyen módon ez a vaskos mű minden olyan olvasó számára kötelező olvasmány lehetne, aki felelősen gondolkodik az emberiség jövőjéről, és nem elégszik meg azokkal az egyszerű magyarázatokkal, amelyeket a politikusok, áltudósok és más sarlatánok nyújtanak pusztán azért, hogy megnyugtassák a lelkiismeretünket.

Horváth Balázs: Erkölcs és civilizáció. Typotex Kiadó, 2020. 6900 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/24. számában jelent meg június 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 24. számban? Itt megnézheti!