Krimiszerű kémtörténetek a török korból

Krimiszerű kémtörténetek a török korból

Az oszmán flotta hírhedt parancsnoka, Hajreddin Barbarossa hajói telenek 1543-ban a franciaországi Toulon kikötőjében a kortárs, Matrakci Nasuh festményén (Fotó: Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Remélem, hogy az újdonságok inspirálják az Oszmán Birodalom kutatóit az ellenfél kémszervezetét bemutató „szinkrón kötet” elkészítésére, egyrészt mert ilyen összefoglalás török részről nem született, másrészt mert az oszmánok hírszerzéséről, illetve a birodalmukban zajló kémtevékenységről az ausztriai, a magyarországi és általában az európai levéltárakban fennmaradt források gyakran sokkal beszédesebbek, mint az isztambuli archívumokban őrzött beszámolók. Több mint húsz éve, még 1999-ben vetette papírra e sorokat a kora újkor és a török hódoltság korának elismert kutatója, Pálffy Géza.

Nos, a kötet két évtizeddel később Emrah Safa Gürkan jóvoltából elkészült, és immár magyar nyelven is olvasható. A szultán kémei – Oszmán hírszerzési módszerek és ügynökhálózatok a 16. században című munka remek, tömör úttörő vállalkozás. Ahogy ugyanis arra a török szerző is felhívja a figyelmet: „Az oszmán kort kutató történészek mind a mai napig nem jelentkeztek átfogó művel egy olyan népszerű témában, mint a hírszerzés, aminek a legfőbb oka az, hogy az oszmán kori iratok levéltáraiban őrzött dokumentumok erősen hiányosak.” Szulejmán kora közben a korai modern államok és bürokrácia kialakulásának időszaka, amikor a nagy európai városok levéltárai egyre módszeresebben és körültekintőbben kezdik el megőrizni az iratokat. Gürkan munkájának talán legnagyobb erőssége, hogy a kutató szívós munkával „e felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat az oszmán kori iratok levéltáraiban fellelt forrásokkal együtt” dolgozza fel.

Ugyan a török történész jelzi, munkáját a kutatók mellett a téma iránt érdeklődő nem tudományos olvasóknak is szánja, ám a vállaltan könnyedebb nyelvezet és lazább stílus ellenére nem árt a korszak minimális ismerete. Ha azonban az megvan, a kötet kémtörténetei igazi csemegék. A statikus és száraz ismertetés helyett Gürkan esettanulmányai már-már krimiszerűen engednek betekintést a kor túlélésért, dicsőségért és vagyonért folytatott macska-egér harcaiba.

Miközben megismerjük az oszmán hírszerzés felépítését, annak forrásait, fogaskerekeit és többek között a kémelhárítás működését, vagy épp azt, mi várt egy lefülelt kémre, addig feltárulnak a korabeli információs háború apró részletei. „Meglehet, az oszmán hírszerzés nem használta olyan ügyesen a diplomatáit, mint európai vetélytársai, mégis a lehető legtöbbet hozta ki a diplomáciai tevékenységből. Az Oszmán Birodalom politikai és katonai erejéből fakadó diplomáciai súlyának köszönhetően az oszmán hírszerzés a vazallus államokat és közeli szövetségeseit a hírszerzési információk megosztására tudta kényszeríteni. (…) Minthogy e hírszerzési szervezetek a működési területük és főbb jellemzőik tekintetében különböztek egymástól, az oszmán hírszerzés számára e szervezetek együttműködése valóságos kincsesbányának bizonyult. Az oszmánok a hűbéres államok felé állandó hírszerzési információigényeket támasztottak. Ennek megfelelően Erdély, Havasalföld, Krím és Raguza rendszeresen indított kémeket az ellenséges területre, és a határ túloldalán történő fejleményekről nemcsak Isztambult, de a hozzájuk közel lévő beglerbégeket is tájékoztatták.”

Gürkan munkájának legizgalmasabb megállapítása túlmutat a hírszerzés birodalmán, és bizonyítja: a Földközi-tenger térsége az oszmánok térhódításakor sem volt az a fekete-fehér világ, ahol átjárhatatlan árkok között feszült egymásnak az iszlám és a keresztény civilizáció. Mi több, „valahányszor fellebbentjük a függönyt a Mediterráneum térségéről, mindannyiszor káprázatosan sokszínű és meglepő világ tárul elénk”.

Emrah Safa Gürkan: A szultán kémei – Oszmán hírszerzési módszerek és ügynökhálózatok a 16. században. Ford.: Pál Laura.
Gondolat Kiadó, 2020. 3600 Ft

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg