A város kiismerhetetlen entitás, amelynek utcái, épületei, társadalmi rítusainak színhelyei titkok és történetek őrzői. Generációról generációra elfelejtődik, kik koptatták itt a köveket, lakói milyen álmokat álmodtak, hogyan éltek és szerettek – manapság aranykorukat élik a városi séták és a várostörténeti kötetek, amelyek ezekről az elfeledett emlékekről mesélnek. Kordos Szabolcs történelmi pletykakönyvei, szubjektív fővárosi legendáriumai is tele vannak bizarr, komikus és sokszor tragikus történetekkel, alakokkal, vannak, akiknek neve sokak számára ismeretlenül cseng, másokat a magyar kultúrtörténet nagyjaiként tartjuk számon, de egy vonás közös bennük: nélkülük talán nem is olyan lenne Budapest, mint ahogy most ismerjük.
Nemrég jelent meg a sorozatzáró, Egy város legújabb titkai című kötet, amelyben számos budapesti legendát elevenít fel a szerző a Nagykörúttól a Várig, a Palotanegyedtől Zuglóig. A barangolásai során Kordos Szabolcs a történetmesélésen túl történészekkel, írókkal és muzeológusokkal, leszármazottakkal, ismert emberekkel fedezi fel a múlt és a jelen különös párhuzamait. Már a felütés is izgalmas: a város szélén, drága apartmanházak helyén nyolcszáz éve egy falu állt, melynek létezésére ma már csak egy utcanév és az egykori templom alapjai emlékeztetnek. Az Árpád-kori település, Kána lakóiról keveset tudni, csak sejteni lehet, hogy a magyar egyik ősi formáját beszélhették, pár százan élhettek itt, akik egyik pillanatról a másikra rohamtempóban hagyták maguk mögött korábbi életüket, ennek okai azonban máig rejtve maradtak.
Kordos Szabolcs könyvében felidézi Horthy Miklós támogatója, Bandi gróf által tulajdonolt, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplán történetét, a világszenzációnak tartott magyar találmány, a telefonhírmondó Rákóczi úti működését. Segítségével belépést nyerhetünk a legnagyobb primadonna, Honthy Hanna villájába, Ady és Csinszka lakásába, akik egykori szobalánya még a kilencvenes években is élt. Bejárhatjuk Mednyánszky László titkos műtermét, Zuglówoodot, azaz a hazai filmgyártás fellegvárát, azt a budai villát, ahol egykor Ferenc József is táncra perdült, a palotát, ahol a norvég ácsból lett magyar nemes, Gregersen Gudbrand (akinek olyan budapesti épületek famunkáit köszönhetjük, mint a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Állami Operaház és a Mátyás-templom) lelt otthonra, és azt az Üllői úti alagsort, ahol Richter Gedeon folytatta első gyógyszerészeti kísérleteit. Figyelemre méltó, hogy itt olvasható az első budapesti luxushoteleket és az első fővárosi bevásárlóközpontot, a Westendet is tervező Kossuth-díjas építész, Finta József utolsó interjúja, utóbbi épület ráadásul külön fejezetet is kapott a kötetben.
Budapest legendás szerelmek, veszedelmes viszonyok és könnyű liezonok színhelyeként is szolgált: Kordos Szabolcs könyvét olvasva úgy tűnik, a hírességek a múltban is bőven szolgáltattak szaftos történeteket a pletykalapoknak. „Melletted, benned, veled voltam olyan boldog Rezsánom, amilyen ifjúkorom óta soha nem voltam. Te setét szemű, áldott kezű Jóság, te gyönyörűségem és te a legszebb az asszonyok között” – Krúdy Gyula így udvarolt házas emberként a Grand Hotel Royal igazgató feleségének, Kelemen Reginának. A tollforgató szíve hamarost azonban már más iránt, méghozzá Rezsán első házasságából született lánya, Zsuzsa iránt dobogott. Meg is szöktette a húsz évvel fiatalabb lányt, akit végül válása után feleségül is vett.
Néhány villamosmegállóval arrébb, a Reviczky utcában a magyar irodalom más legendás alakjai bonyolódtak szerelembe. A Nyugat szerkesztője, Babits Mihály 1916-ban költözött be abba bérpalotába, ahol magányos életébe váratlanul csöngetett be Ady Endre özvegye Boncza Berta. A kéretlen látogatót hisztérikának tituláló Babits végül megadta magát az őt ostromló Csinszkának. Viharos szerelmük egy évig tartott, mindketten jobbnak látták ezután külön utakon folytatni, hivatalossá Csinszka tette a szakítást, amikor levélben megírta, hogy hozzámegy Márffy Ödönhöz. Babitshoz nem sokkal később beköltözött a fiatal miskolci költő, Szabó Lőrinc, aki mestereként tekintett a kor irodalmi pápájára. Ekkor esett meg, hogy egy költői babérokra törő fiatal hölgy csengetett be a Reviczky utcai lakásba. Szabó Lőrinc nyitott ajtót Tanner Ilonának, akivel rögtön egymásba szerettek, majd jegyesek lettek, végül mégsem ők ketten léptek oltár elé.
Babits megvallotta barátjának, hogy titkon gyengéd érzéseket táplál a fiatal nő iránt, így esett, hogy végül egymás közt megállapodtak: Szabó lemond Tanner Ilonáról, és átadja Babitsnak. A nagy hírt telefonon közölték a menyasszonnyal. Tanner Ilona – aki Török Sophie-ként vált híres íróvá – nem sokat hezitált, elfogadta Babitsot férjének, hisz úgyis ő volt az eredeti kiszemeltje. Nemcsak az írók, de akadtak politikusok is, akik szerelmi sokszög szereplői voltak. Batthyány Lajos nemcsak a Károlyi-palota úrnőjét, Zichy Antóniát, de annak testvérét, Karolinát is szerette.
Kordos Szabolcs kultúrtörténeti kalandozásai egy rejtőzködő Budapestet tárnak az olvasó elé, és továbbra is arra biztatnak, hogy mélyedjünk el a minket körülvevő város múltjában, hisz akkor talán jobban megértjük a jelenét is.
Kordos Szabolcs: Egy város legújabb titkai. Budapesti legendák, legendás budapestiek. 21. Század Kiadó, 2024. 8690 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/47. számában jelent meg november 22-én.
