Mintha egy őskövületet tartanék a kezemben, amikor Yann LeCun A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma című könyvét forgatom – hiszen a kötet hat évvel ezelőtt, 2019-ben jelent meg először franciául. Az ember első gondolata önkéntelenül is az, hogy mi értelme van 2025-ben (a ChatGPT és más MI-modellek által egyre inkább uralt világban) kiadni egy olyan könyvet, amit még a történelem előtti korokban írtak (hiszen a ChatGPT első verziója csak három évvel később jelent meg), és a szerzőnek legfeljebb sejtései, vágyai, félelmei lehettek arról, hogy mit hozhat a következő hat év.
Ugyanakkor a szerző nem akárki. Yann LeCun (vagy más források szerint Le Cun) francia–amerikai komputertudós, sokak szerint a mesterséges intelligencia (egyik) atyja. Már a nyolcvanas években is gépi tanulásból és mesterséges neuronhálókból írta a doktoriját, amikor a nagy többség még csak a Commodore 64-gyel ismerkedett (már ha hozzájutott egyáltalán az akkor még méregdrága számítógépekhez). LeCun azóta az MI talán legtekintélyesebb teoretikusává vált, a Francia és Amerikai Tudományos Akadémia tagja, illetve már több mint egy évtizede a Meta (a Facebook anyacége) MI-részlegének alapítója és igazgatója.
Metás funkciója sokak szemében ellentmondásossá teszi a szerepét, hiszen a Facebook mesterséges intelligencián alapuló algoritmusát sokan vádolják azzal, hogy egyes hírek és bejegyzések előtérbe helyezésével, illetve más információk elsüllyesztésével hatékonyan manipulálja a közvéleményt, és így a tájékozódáshoz való jog (ezzel pedig a demokrácia) egyik legveszélyesebb ellensége). LeCunnak pedig kulcsszerepe van ezen algoritmus fejlesztésében.
Etikai megítélésétől függetlenül azonban LeCun kétségtelenül korunk talán legmeghatározóbb informatikai vívmányának egyik úttörője. A könyv tudománytörténeti értekezések sorozatának, illetve személyes memoárnak is tekinthető. Az érdeklődő olvasó megismerkedhet belőle a mesterséges intelligencia, illetve a mélytanulás kifejlesztésének fordulópontjaival, és mélyebb tudásra tehet szert e technológiák működéséről.
Ez utóbbi téma természetesen a matematikán alapszik, így a szerző – minthogy egyértelműen az volt a célja, hogy valós és megalapozott tudást adjon át az olvasónak – nem tehetett mást, minthogy írás közben bizonyos mértékig belemerült a matematikába és a programozásba. Sokan – akik kimondva-kimondatlanul tartanak a matematikától, mert az iskolában elhitették magukkal, hogy ez a tudomány számukra (és az egyszerű halandók számára általában) felfoghatatlan és értelmetlen világ – az alapján ítélik meg egy ismeretterjesztő könyv befogadhatóságát, hogy vannak-e benne egyenletek. Nos, ebben a könyvben vannak olyan képletek, függvények, kódsorok, grafikonok, amelyek megértése bizony agymunkát igényel. De ha az újabb ismeretek elsajátítása a célunk az olvasással, nem csak a szórakozás, és önnön műveltségünk bizonyítása, akkor az agymunkát sohasem spórolhatjuk meg.
Yann LeCun: A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma. Ford: Moldvay Tamás. Typotex, 2025. 6500 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/35. számában jelent meg augusztus 15-én.
