Hetvenöt éve jött létre a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legfontosabb szellemi műhelye, a Móra Kiadó. Az akkor még Ifjúsági Kiadó néven futó műhely menedék is volt az indexre tett íróknak, mint Janikovszky Éva, Kormos István, Szepes Mária, Szabó Magda vagy Lázár Ervin; de az 1957-től már Móraként ismert kiadónál jelentek meg Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes és Mándy Iván művei is. Az irodalmi minőségű szövegek mellett nagy hangsúlyt fektettek a vizuális nevelésre is: Gazdag Erzsi Meseboltjának K. Lukáts Kató által megrajzolt figurái, Reich Károly Vackorja, F. Győrffy Anna Pöttyös Pannija vagy épp Hincz Gyula Bóbita-illusztrációi a közös kultúrkincs meghatározó részévé váltak. A kiadó nevéhez fűződnek olyan sorozatok is, mint a „pöttyös” és „csíkos” könyvek, a Már tudok olvasni-sorozat, valamint a Tesz-Vesz város. A rendszerváltás után erre az értékes örökségre építve újult meg a kiadó.
Lovász Andrea irodalmár, a Móra Kiadó új főszerkesztője a Partiumban nőtt fel, ahova akkoriban kevés magyar nyelvű könyv jutott el, de a budapesti nagybácsinak köszönhetően a farmernadrág és a Boci csoki mellett évente mindig érkezett hozzájuk mórás könyv. Az olyan legendás mesegyűjteményekre, mint A kék liliom vagy A mesélő kert ma is emlékszik. – Jóval a rendszerváltás után váltam szülővé, akkora már nagyon sok gyerekkönyvnek látszó tárgy lepte el a piacot, de a minőséget még mindig a Móra képviselte – emlékszik vissza Lovász Andrea. – Szegeden jártam az antikváriumokat, vadásztam a régi leporellókat, A part alatt, a Nyúlanyó húsvétja, a Ki ette meg a málnát? könyvet azóta is őrizzük.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
