Kézai Simon alkotmánytana és orosz-ukrán háború, atomkatasztrófák és a Habsburg Birodalom: ezek voltak 2023-ban a kedvenc könyveink.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Patat Bence műfordító gyerekszemszögből írt versekről és arról, mennyire könnyű ifjúsági irodalomra bukkanni a Feröer-szigeteken. Interjú.
Bodnár Zalán könyvében a kalandregények követelményeihez és jól bevált receptjéhez híven senki és semmi nem az, aminek látszik.
A háború abszurd, kegyetlen és megindokolhatatlan, de nincs más út, ilyenek vagyunk: le kell gyilkolnunk egymást. Erre a komor, de elkerülhetetlen következtetésre juthatunk Szerhij Zsadan kegyetlen és gyönyörű regényét olvasva.
Elena Ferrante nemcsak a nőkről, de a közéletről is pontosan és lényeglátóan ír.
Kína nem érthető meg Mao nélkül, és ebben semmi sem segít jobban, mint Frank Dikötter könyve.
Akár a Harry Potter-könyvek magyar előfutáraként is tekinthetünk Békés Pál első meseregényére.
A techmilliárdos a róla szóló monumentális életrajz szerint egyszerre zseni és frusztrációkkal küzdő sérült lélek.
II. Erzsében uralkodása a második Erzsébet-korként fog bevonulni a brit történelembe, ebből az életrajzból kiderül, miért.
A Megsemmisülni, címével ellentétben, nem tesz pontot civilizációnk végére. Nem tesz akkor sem, ha az elkerülhetetlen vég felé menetel.
Kiss Gy. Csaba írásaiból képet kaphatunk a lengyel történelem alakulásáról, a sorsfordulókról és jelentősebb társadalmi változásokról.
Rossz a hírük, pedig az egészség és a szervezet működése elképzelhetetlen nélkülük.
Reneszánsza van az ironikusan önmarcangoló, a hétköznapi tapasztalatokat egyszerre énelemző, mégis távolító módon számba vevő költészetnek.
Turi Tímea állandó témái előkerülnek ezúttal is, szó esik a férfi-női ellentétről és kapcsolatról, a gyerekvállalással járó felnövésről, a barátok elmaradásáról és megtartásáról egyaránt.
A buta cím ellenére a Koronák harcában pont jó arányban vegyül az ármánykodás, az intrika, a hősiesség és persze a vérben tocsogó csaták és a kopjafára tűzött fejek.