Kommunizmus sosem létezett – halljuk gyakran Karl Marx védelmezőitől, akik olykor izgalmas gondolatkísérleteket is tesznek arról, vajon a kommunista munkásmozgalom teoretikusa mit szólt volna a „létező szocializmusokhoz”, ha tovább élt volna. A német filozófus legelkötelezettebb követői sokszor egyenesen forradalmár szerepbe helyezik példaképüket, akinek alighanem igen gyorsan meggyűlt volna a baja a sztálini elnyomó gépezettel – talán még munkatáborba is került volna. Kevesen vannak azonban olyanok, akik tudományosan is megvizsgálták azt a kérdést, hogy Marx elméleti gondolatai és a szocialista rendszer történelmi realitása között mi a kapcsolat. Vagy másként: felelős-e a marxizmus ihletője azért, ami Lenin, Sztálin, Brezsnyev Szovjetuniójában vagy akár Rákosi és Kádár Magyarországán történt?
Az ilyen gondolkodók közé tartozik Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, aki nemrég megjelent, Töprengések című könyvében többek között erre a kérdésre is választ keres. A közgazdász felelete elsőre meghökkentő: szerinte történelmi tapasztalati tényekkel alátámasztható állítás, hogy ami 1917 után létrejött a világ kommunista régiójában, és 1989-ig létezett, az alapjaiban véve megvalósította azt, amit Marx a kapitalizmus ellentéteként létrejövő szocialista rendszernek tekintett. A marxi gondolatmenetnek ugyanis az a magva, hogy a kapitalizmus felszámolásához köztulajdonba kell venni a magántulajdonban lévő termelőeszközöket. Legalább ennyire fontos eleme a marxi filozófiának, hogy amíg a magántulajdon a meghatározó, addig az emberek közötti kooperációt, a javak cseréjét, a termelőerők allokációját a piac végzi, ami rossz koordinátor, továbbá áttekinthetetlen és anarchikus.
Kornai a könyvében bemutatja, hogy a létrejött szocialista rendszerek nagyon közel jutottak a termelőeszközök magántulajdonának teljes felszámolásához, és helyébe dominánssá tették a köztulajdont, főleg állami tulajdon formájában. Emellett ezek a rendszerek nagyon közel jutottak a piaci koordináció teljes felszámolásához, és helyébe dominánssá tették a centrális tervezést, a bürokratikus koordinációt, a parancsgazdaságot. Ezek pedig a szocialista rendszerek nem mellékes, hanem alapvető vonásai, ami egyértelműen rámutat arra, hogy Lenin, Sztálin, Brezsnyev és a kommunista vezetők teljes joggal hivatkoztak Marx ra, hiszen az ő általa javasolt történelmi feladatot valósították meg.
Ehhez hasonlóan számos izgalmas gondolatmenetet tartogat az olvasóknak Kornai könyve, amely a Széchenyi-díjas közgazdász korábbi publikációiból lett összeállítva. A kötet különlegessége, hogy fejtegetéseinek témáit egészen más szempontokból világítja meg, mint elődjei, így mindenki számára tud újat mondani. De legalább ennyire fontos, hogy a mű – a címének megfelelően – maga is töprengésre készteti az olvasót, aki így bizonyosan gazdagabb lesz, miután elolvasta ezt az intellektuálisan lebilincselő, nagyszerű könyvet.
Kornai János: Töprengések. HVG Könyvek, 2021. 3900 Ft
