Mészöly Ágnes A királyné violája című ifjúsági regénye a Pagony Kiadó Abszolút töri címmel indított sorozatának első köteteként jelent meg. A kiadó célja a sorozat elindításakor bevallottan az volt, hogy olyan, a magyar történelem különleges korszakaival foglalkozó regények szülessenek, amelyekben a múlt eseményei nem csupán háttérként szolgálnak, hanem – túl az iskolai tananyagokon – megismerhetően és megtanulhatóan közel kerülnek a felső tagozatos, 10-14 éves korosztályhoz.
Maga a zsáner jól ismert: egy időgép segítségével a ma élő szereplők egy régi korba utaznak el. Itt – hol beleavatkozva a múlt eseményeibe, hol ügyelve arra, hogy lehetőleg semmit se változtassanak meg – az eltérő kulturális kódok okán számtalan kalandos, sok esetben humoros helyzetbe keverednek. Eközben két fontos dologra csodálkoznak rá: a régmúlt addig csak könyvekből ismert jellemzőire és ezzel együtt arra is, hogy az emberi viselkedésnek bizony vannak kortalan jellegzetességei.
Mészöly Ágnes regényében a budapesti általános iskolások, három osztálytárs (akik egyébként alapvetően jó kapcsolatban vannak egymással) saját városuk 500 évvel ezelőtti terébe csöppennek, mégpedig egyenesen az uralkodó rezidenciájára, aki ez idő tájt nem más, mint a magyar történelemben csak „az igazságos”-ként emlegetett Hunyadi Mátyás. Ez az a kor, amikor „a Halászbástyának nyoma sem volt, és szuvenírárusok helyett kofák árulták a portékáikat. Az út ugyanazon a vonalon vezetett a királyi palotáig, amin a busz is jár, de ez a palota nem hasonlított arra a budai Várra, amit a fiú ismert. Sokkal összevisszább volt az egész, tornyokkal, loggiákkal, erkélyekkel. És az útburkolat. És a szemét. A modern Buda még az elhajigált sörösdobozokkal is tisztábbnak tűnt, mint a régi”.
Miközben összebarátkoznak a király velük majdnem egykorú fiával, és kölcsönösen megtanítják egymásnak koruk szlengjét, mintegy mellesleg megakadályoznak egy merényletet, felderítenek pár bűntényt, és még arra is fény derül, hogy az érzéketlennek tűnő Kende nagyon is érzékeny, a félénknek tűnő Martin nagyon is bátor, illetve hogy Bettina, a félig olasz, félig magyar lány bármelyik korban megállja a helyét. A nagy királyi vacsorán egyikük muzsikál is, csembalón. „Akkor hát – nézett össze Beatrix és Mátyás –, ne kéresse magát, fiam! Halljuk, hogy szól e csembaló! Martin és Betti ijedten nézett össze. Kende, bár kiskora óta zongorázott, nem tartozott az osztály legjobb zenészei közé. A kötelező darabokat úgy-ahogy megtanulta, de szívesebben játszott modern átiratokat. – Játssz valami megúszósat! – súgta neki Betti. – A Török indulót, vagy mittudomén! – Bízzátok csak rám! – állt fel Kende. Méltóságteljesen vonult a csembalóhoz, mint egy igazi művész. – A dalt, amit most eljátszom a felséges uraknak, édesanyám emlékének ajánlom. Akkor játszottam naponta, amikor távozott, s küldöm mindenkinek, akinek hiányzik az anyukája. És mindenkinek, aki szereti – ezzel helyet foglalt a zsámolyon, és megropogtatta az ujjait. Próbaképpen leütött egy-két akkordot, aztán elkezdte a Nothing Else Matters című rockballadát. Martin fel sem mert nézni az abroszról. Csak hallgatta, ahogy a legjobb barátja évszázadokat és kultúrákat köt össze egy fájdalmas dalban. A csembaló finom hangja és a fiú karcos éneke tökéletes összhangban egyesült. Aztán Kende egy elegáns átvezetéssel váltott a Bohemian Rhapsodyra. Aztán a Radioactive-re.”
A korszakok találkozásánál pedig kiderül, hogy mit szól a XV. századi ember Vivaldihoz és a Metallicához, miért nem volt fontos régen a reggelizés, és hogy miképp lehet valaki hétévesen magas rangú egyházi személy. De az is egyértelműen kiderül, hogy a hűség, a bajtársiasság és a bátorság, az igazmondás az évszázadtól, helyszíntől függetlenül érték. Mindezt a regény kalandokon, egy lendületes, izgalmas kötetben nyújtja. Ezzel együtt nem feltétlenül az a cél teljesül, hogy az olvasók megszeressék az iskolai tantárgyként tanított történelmet, sokkal inkább az, hogy ne csupán tantárgyként tekintsenek rá. A történelem, a múlt megismerése van annyira fontos, hogy kalandot, a felfedezés örömét kínálva kerüljön témaként a diákok elé.
A sorozat további darabjai is hasonló izgalmakat ígérnek: Wéber Anikó 2020-ban megjelent könyve (Az ellenállók vezére) a kiegyezéskori Magyarországon játszódik, a 2021-ben kiadott Kórház az osztályteremben című Kiss Judit Ágnes-regény az 1956-os eseményekbe helyezi hőseit.
Mészöly Ágnes: A királyné violája. Abszolút töri sorozat, Pozsonyi Pagony, 2020. 3990 Ft
Az írás lapunk és a Petőfi Kulturális Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC) együttműködése részeként született. Eredetileg a Magyar Hang 2021/30. számában jelent meg.
