Guido Tonelli korunk egyik leghíresebb fizikusa. Kevesen vannak a világon, akik őnála autentikusabban tudnának írni az anyagi világ természetéről. Nemcsak azért, mert tudományos tekintélye mellett gyakorlott és elismert ismeretterjesztő is (magyarul már megjelentek a Genezis és az Idő című, laikus – bár azért felkészült – közönségnek írott, hasonló formátumú könyvei), hanem azért is, mert ő személyesen központi szerepet játszott – kis túlzással – a „tömeg felfedezésében”.
Tonelli volt ugyanis a Svájc és Franciaország határán álló Európai Atommagkutató Intézet (CERN) Nagy Hadronütköztető (LHC) nevű részecskegyorsítójában működő egyik hatalmas, épületnyi méretű detektor (CMS) igazgatója, illetve az általa végzett kísérletek vezetője abban az időben, amikor az LHC eddigi legnagyobb felfedezését tette, és igazolta a Higgs-bozon létezését. Ennek az elemi részecskének az elméleti létezését Peter Higgs brit fizikus már évtizedekkel korábban kimutatta egyenletek segítségével. De az ember már csak olyan, hogy csak a saját szemének (vagy legalábbis a műszerek kijelzőinek) hisz, nem pedig a mégoly cáfolhatatlan fizikai egyenleteknek, ezért csak akkor hitte el mindenki, hogy a Higgs-bozon létezik, amikor az LHC-ben gyorsított részecskék mozgása alapján ez egyértelművé vált. A Higgs-bozon léte pedig megmagyarázza, hogy miért van tömege az anyagnak.
Tonelli tehát szinte hazabeszél, amikor magyarul legutóbb megjelent Matéria című könyvében az anyag mibenlétét meséli. Ahogy a tudós korábbi könyvei, ez a mű is üdítően rövid: kisalakú és alig 200 oldal, így nem haladja meg a fizika iránt érdeklődő földi halandók befogadóképességét. Ahogy az Tonellinél már megszokott, e kötetben is magabiztosan ötvözi az anekdotákat, önéletrajzi elemeket és a filozófiát (amihez előbb-utóbb az összes elméleti fizikus elérkezik) a tudománnyal.
A könyv nagy erénye, hogy nem tesz úgy, mintha a szerzője, illetve pályatársai mindent tudnának az anyagról, és általában az univerzum felépítéséről. Tonelli egészen szimpatikus módon őszintén vall mindazokról a kérdésekről, sőt ellentmondásokról is, amelyet eddig még nem sikerült megválaszolni és feloldani, bármilyen hatalmas részecskegyorsítókat is építettünk, és bármilyen erős számítógépek is állnak a tudósok rendelkezésére. Az sem kizárt, hogy hamarosan születik majd egy újabb felfedezés, ami megcáfolja az e könyvben leírtak egy (vagy akár nagy) részét. Például nem tudjuk, hogy a jelenleg eleminek (tehát oszthatatlannak) tekintett részecskék valóban oszthatatlanok-e, illetve hogy az általunk ismert világegyetem létezését szavatoló fizikai állandók valóban állandók-e évmilliárdos időskálán. Mindenesetre amit a jelenlegi ismerteink révén tudni lehet a világunk anyagi felépítéséről, azt kevés könyv foglalja össze közérthetőbben, mint a Matéria.
(Guido Tonelli: Matéria. Ford.: Balázs István. Corvina, 2024. 5490 Ft)
