Az emberiség teljes történetét átszövik az eredetmítoszok. Így volt ez több ezer évvel ezelőtt (amikor a civilizáció gyökereit a vallási hiedelmek magyarázták), és így van ez ma is, amikor ugyanezt a szerepet a legkelendőbb tényirodalmi könyvek vették át. Ki ne ismerné az emberi társadalmak hajnalát magyarázó világsikereket, például Yuval Noah Harari Sapiens című könyvét, vagy Jarred Diamond Fegyverek, járványok, technikák című művét? Bár utóbbiak érvelésük szerint már nem hiedelmeket közvetítenek, hanem a tudományos (régészeti és antropológiai) felfedezésekből vonnak le következtetéseket, a kritikusaik szerint ugyanúgy előítéletek és ideológiák mentén konstruált narratívákat közvetítenek, csupán a köntöst modernizálták. Ahogy a velük egyet nem értők mondani szokták, Harari vagy Diamond történetmesélése inkább érdekes, mint helytálló.
E társadalommagyarázó könyvek persze egymással is vitatkoznak, de az érvelésük nagyjából azonos: szerintük a Homo sapiens történetének első 300 ezer évében nem igazán történt semmi lényeges változás, az embercsoportok vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, a társadalmuk egalitárius és demokratikus volt. Majd 9-10 évvel ezelőtt megjelent a mezőgazdaság (sőt, a „mezőgazdasági forradalom”), és minden megváltozott: kialakultak az első városok, államok, az adminisztratív osztály, a társadalom pedig egyre komplexebbé és emiatt szükségszerűen egyre egyenlőtlenebbé vált. Magyarul szerintük a „fejlődés” és az egyenlőtlenség kéz a kézben járnak.
David Graeber és David Wengrow egyértelmű célja, hogy megcáfolják ezt az alapvető feltételezést. Tíz évig írták közösen a Mindenek hajnala című könyvüket, amely azonnal a bestsellerlisták élére ugrott. A (laikusok körében elért) siker a könyvben kifejtett provokatív, sőt felforgató elméleteknek tulajdonítható, ami persze azonnal magával vonta a régészeti és antropológiai elit heves kritikáját – ahogy arra a szerzők számíthattak is. Wengrow régész, Graeber pedig antropológus volt (néhány éve egészen fiatalon, 59 évesen hunyt el hasnyálmirigy-gyulladásban). Graeber a tudományon kívül is világhírűvé vált az utóbbi évtizedekben: ugyanis ő volt a világ legismertebb „tudományos anarchistája”, a kapitalizmusrellenes Occupy Wall Street mozgalom intellektuális vezetője. Az állam jelentőségét tagadó hozzáállása áthatja ezt a könyvet is. Ugyanakkor Graebert – politikai meggyőződésétől függetlenül – az antropológia legbriliánsabb gondolkodójának is tartották sokan: intelligenciája a Mindenek hajnala (irodalomjegyzék nélkül) több mint 600 oldalán is érezhető.
A könyv gyakorlatilag az emberi civilizáció elfogadott eredettörténetének kritikája. A szerzők a legújabb régészeti és antropológiai felfedezésekre támaszkodva kérdőjelezik meg mindazt, ami a szupersztár antropológus írók könyvei nyomán mára a közvéleményben „tényként” ülepedett le. Kimutatják például, hogy már az i. e. 1600 körül élt észak-amerikai népek, amelyek nem építettek államot, és nem is termesztettek növényeket, olyan grandiózus építészeti projekteket voltak képesek megvalósítani, amihez sok száz kilométeres távolságból összesereglő ezrek közös és összehangolt munkájára volt szükség.
A szerzők számos más mítoszt is igyekeznek cáfolni. Például amellett érvelnek, hogy az európai gyarmatosítók által felfedezett őslakosok se vadak, se erkölcsi értelemben „nemesek” nem voltak. A katolikus misszionáriusok beszámolói alapján az indián törzsek, akiket meg akartak téríteni, sokkal koherensebben és logikusabban érveltek a térítés ellen, mint amihez a jezsuiták a fejlett európai népek egyszerű fiainál és lányainál hozzászoktak. Ez az intellektus igencsak dühítette a misszionáriusokat. Úgy tűnik, hogy a rögzült intézményrendszer hiánya és az egyenlőségen (és gyakori vitákon) alapuló államnélküliség miatt a közemberek is sokkal tudatosabban közelítettek az életüket meghatározni próbáló ideákhoz, mint ott, ahol már sok száz éve államok nyomták el az egyéni kezdeményezéseket.
A Mindenek hajnala szándékoltan kánonellenes könyv, amely népszerűbb a laikusok körében, mint a tudományos szférákban. Nem e recenzió feladata eldönteni, hogy melyik tábornak van igaza (ha bármelyiknek is igaza van), de az biztos, hogy ez a könyv rendkívül olvasmányos, és az érvelése első látásra legalább olyan logikusnak tűnik, mint akár Harari, akár Diamond okfejtése.
David Graeber és David Wengrow: Mindenek hajnala. Ford.: Ábrahám Zoltán és Tóth Gábor. Helikon, 2025. 8499 Ft.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/24. számában jelent meg június 13-án.
