Az emberi történelem során a civilizációk hatalmi struktúráit Niall Ferguson sztártörténész, politikai elemző szerint mindig is két, egymással merőleges rendszer határozta meg: a toronnyal szimbolizált függőleges hierarchiák, és az azonos társadalmi státuszt élvező emberek decentralizált hálózatai alkotta „terek”. Ezek állandó kölcsönhatásáról, és a végső hatalomért vívott örök küzdelmükről szól Ferguson A tér és a torony című, most újra kiadott kötete. Ferguson korunk egyik legbefolyásosabb populáris történésze, a művei témaválasztásukban és terjedelmükben egyaránt monumentálisak. Igaz ez jelen könyvére, és egy másik magyarul megjelent kötetére, A világ háborújára is (amelyet korábban már recenzáltunk).
Ferguson – sok világmagyarázó történész-író pályatársához hasonlóan – a hálózatokat tekinti az emberi innováció és civilizáció alapjának. A hálózatokat csomópontok és a köztük kapcsolatot teremtő összeköttetések alkotják. Ebben hasonlítanak a hierarchiákhoz, amelyek azonban az őket alkotó emberek és csoportok vertikális rendszereiként értelmezhetők. A tér és torony analógiája különösen találó, hiszen ezen építmények függőleges és vízszintes kiterjedése mellett a középkori városokban ténylegesen is meghatározták az uralkodók és az alattvalók elhelyezkedését.
A kötet a legkülönfélébb hierarchiák és hálózatok kialakulását és működését mutatja be a felfedezőket finanszírozó uralkodók hatalmától, a felvilágosodás korának intellektuális és gazdasági hálózatain keresztül a járványok terjedéséig és Henry Kissinger hatalmi hálózatáig. És ha már hálózatokról (sőt, titkos hálózatokról) van szó, nem maradhattak ki a kötetből az összeesküvés-hívők kedvencei, például az illuminátusok, a Rothschildok, a nácik vagy a davosi világgazdasági fórumot összefogó szürke eminenciások sem. A mű alapötlete pedig természetesen az internet és a közösségi hálózatok társadalomformáló erejéből eredeztethető.
A történész hatásosan mutat rá arra, hogy bár a hierarchiák és a hálózatok látszólag folytonos harcot vívtak egymással a hatalomért (hiszen a hálózatok mindig is a forradalmat segítették elő, a tornyok viszont az emberek alávetettségét szavatoló status quo fenntartásában voltak érdekeltek), eközben egymásra is voltak utalva, és a kölcsönhatásuk sohasem volt egyirányú és egysíkú sem. A könyv így valóban képes rámutatni olyan összefüggésekre, amelyek még talán a történelmet jól ismerő olvasók számára sem voltak eddig nyilvánvalóak.
Niall Ferguson: A tér és a torony. Ford.: Gebula Judit és Vancsó Éva. Scolar, 2025. 9975 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/34. számában jelent meg
