Meglepő dolgokat is megtudhatnak innen az álltarajongó gyerekek
Sophia Danielsson (szerk.): Mindent tudni akarok az állatokról. Fotó: Molnár Csaba/Magyar Hang

Vajon miért szereti minden gyerek, szinte kivétel nélkül, az állatokat? Akármi is lesz nagykorában, az óvoda idején gyakorlatilag mindenki szakértője lesz a dinóknak, a cápáknak, de főként a trópusi nagytestű állatoknak. A gyerekek az ismeretterjesztő tévéműsorokból és a könyvekből egészen magas szintű (de legalábbis a szüleik tudásszintjét sokszor meghaladó) tudást képesek összegyűjteni az állati viselkedés és anatómia legaprólékosabb aspektusairól is.

Kapásból nem tudok válaszolni arra, miért az állatok kerülnek a legtöbb gyerek érdeklődésének fókuszába, de nyilván szerepe van ebben a szülőknek is, akik főként ilyen könyveket adnak a gyermek kezébe, az állatokat felvonultató képeskönyveket lapozgatják velük, és nem haragszanak olyan nagyon, ha természetfilmet néz a tévében. Bármi is legyen az állatok népszerűségének oka, ez egy nagyon jó és hasznos viselkedése a fejlődése elején járó embernek, és a szülőknek érdemes mindent megtenniük azért, hogy ez az érdeklődés ne hunyjon ki. Hiszen így talán az élővilágot és a környezetet jobban tisztelő, a tudományok iránt nyitott felnőtt jön később létre.

Ebben segít a Mindent tudni akarok az állatokról című képes enciklopédia is, amely rengeteg fotó és rajz (illetve némi szöveg) segítségével sok érdekességet mutat be a legkülönbözőbb, persze főként egzotikus állatokról. A modern gyermekkönyveket uraló trendnek megfelelően a több mint 200 oldalas, nagyalakú könyvben lévő szöveg össztömege – kis túlzással – alig néhány gépelt oldalt tehet ki. Vannak oldalak, amelyeken kettő rövid mondat és néhány állat megnevezése szerepel.

Nem tudom, az-e az oka a gyerekkönyvekben szereplő írás eltűnésének, hogy a felnőttek sem szeretnek már néhány szónál hosszabb összefüggő szöveget olvasni. De ha ez így van, akkor nagyon rossz irány, hogy már a legkisebbeknek sem tesszük lehetővé, hogy egyáltalán szembesüljenek a hosszabb szövegekkel, és esetleg a megnevezéseken, egy-egy érdekesnek gondolt tényen kívül mélyebb és összetett mondatokban megfogalmazott információt kelljen értelmezniük. Ez természetesen nem ennek a konkrét könyvnek a hibája. Valószínűleg a szülők, illetve a könyveket vásárló rokonok preferenciái határozzák meg a gyerekkönyvek tervezését. Ők azok, akik belelapozva a kötetekbe inkább a rengeteg képet és emiatt kevesebb szöveget szerepeltető darabok mellett döntenek.

A Mindent tudni akarok az állatokról információi szakmailag rendben vannak, külön dicséret a fordítónak, hogy ahol egy fajnak nincs magyar neve (például a pókoknál), ott a természetfilmek helytelen gyakorlatával ellentétben nem próbált az angol névből kreálni egy teljesen légből kapott magyar nevet, hanem a latin nevet szerepelteti inkább. A könyv biztosan sok boldog percet szerez az állatrajongó gyerekeknek, és bár némely, a könyvben szereplő információ talán már kisiskolás szinten is triviális (megtudhatjuk, hogy a jegesmedvének azért vastag a bundája, mert hidegben él), vannak benne meglepő dolgok is. Például nem tudtam, hogy az orangután a legnagyobb fán élő állat, de azt sem, hogy a zsiráfok hetekig kibírják alvás nélkül.

Sophia Danielsson (szerk.): Mindent tudni akarok az állatokról. Ford.: Pethő Dóra. HVG Könyvek, 2021. 5200 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/16. számában jelent meg április 14-én.