A Guinness sötét öröksége
(Forrás: IMDB/Ben Blackall/Netflix)

A Guinness család című Netflix-sorozatot szórakoztatóipari szempontból a legtöbb (nem ír) kritikus nagyra értékeli, de az írek átkozzák a történelmi tévedéseiért (vagy inkább ferdítéseiért). Bár a fekete Guinness sör manapság a független Írország talán legismertebb szimbóluma, a nemzeti büszkeség védjegye, a sorozat szerint a sörfőzde XIX. századi tulajdonosai vérmes unionisták – de legfőképpen csak a vagyont szem előtt tartó cinikus kapitalisták – voltak, és inkább Angliához voltak hűek, miközben ellenségnek tekintették a nacionalista forradalmárokat (akik a jobb érthetőség kedvéért a sorozatban mindig zöld ruhát viselnek). Vajon a valóságban mennyire lehetnek büszkék az írek a Guinness dinasztia ír politikában játszott szerepére?

A Guinness családot sokan hasonlítják a Peaky Blindershez (amelyet a magyar nyelvű Netflixen felháborító módon „Birmingham bandájaként” lehet megtalálni), ami nem is véletlen, hiszen ugyanaz az alkotó: Steven Knight. A sorozat (sok feladatot általában nem igénylő, inkább a név reklámértékét kihasználó) executive producerei között találjuk a Guinness család egyik ma élő leszármazottját, Ivana Lowellt is, aki szerint a családja története sokkal izgalmasabb, mint a történelmi drámákban megjelenő családok ügyes-bajos dolgai, ráadásul ezek az események a valóságban is megtörténtek.

Nos, nem mindenki osztja ezt a véleményt. A sorozatot az ír történészek és újságírók szerint nem lehet történelmi pontossággal vádolni, bár ez nem is feltétlenül volt az alkotók célja. Az ír kritikusok mindent utálnak benne: a történelemábrázoláson túl a jelmezeket, az akcentust, még a világítást is. A forradalmárok szerintük csupa részeges zöld ruhás erdei koboldnak tűnnek, rájátszva a legprimitívebb sztereotípiákra. A készítők vélhetően az előre látható támadásokat próbálták kivédeni azzal, hogy a sorozatot „valós történetek által ihletett fikciónak” nevezik, a Netflix pedig most először készíttetett egy sorozatához ír nyelvű feliratot.

A sorozat nem a Guinness sörfőzde alapításáról szól – pedig az sem utolsó történet, hiszen 1759-ben az alapító Arthur Guinness 9000 (igen, kilencezer) évre bérbe vette a dublini Szent Jakab kapunál lévő sörfőzdét évi fix 45 fontért –, hanem az unokája, Benjamin Lee Guinness halála után veszi kezdetét. Ekkor a Guinness már Írország legnagyobb vállalata volt, és a négy gyermekének kellett átvennie a cég vezetését (emiatt a sorozatot az Utódláshoz is hasonlítják néhányan). Minden adott hát egy olyan tévéműsorhoz, ami tovább erősíti az utóbbi évtizedekben egyébként is tündöklő ír országimázst, amit a sorozatban rendszeresen felhangzó (többek között a Flogging Mollytól és a Magyarországról kitiltott Kneecaptől származó) kortárs ír népzenei alapú dalok is fokoznak.

Csakhogy az ábrázolt Guinness család nem éppen olyan, mint akiknek a terméke esélyes lehetne az ír nemzeti büszkeség megtestesítésére. Az apa, Benjamin Lee és fiai is ízig-vérig hűségesek voltak az angol koronához, és lenézték a folyton lázongó függetlenségpárti ír csoportokat. Az apa londoni parlamenti képviselő, korábban pedig Dublin unionista főpolgármestere volt, és a cég vezetését végül átvevő fia (most következik egy spoiler!), Edward is követte apja politikai irányvonalát. De a politikánál (és Írország Brit Birodalmon belül tartásánál) is fontosabb volt számára a cég fejlesztése, terjeszkedése és a vagyonfelhalmozás. Az ír önrendelkezéstől is üzleti megfontolásból tartott, hiszen bár a Guinness sörfőzde ír földön működött, Edward számára mindig is az angol (majd a világ-) piac volt elsődlegesen fontos. A pénzét és a befolyását számos alkalommal vetette be a függetlenségi harc politikai és katonai elfojtása érdekében. 1913-ban például 100 ezer akkori fontot (ami hatalmas összeg volt) adományozott az ulsteri önkéntes haderőnek, a későbbi ír polgárháborúban harcoló egyik unionista félkatonai szervezetnek. Ugyanakkor nem lehet azt állítani, hogy minden tettét az üzleti érdek hatotta át, hiszen sok millió fontot adományozott jótékony célra is: kora legnagyobb ír filantrópja volt. Segítette az ír és angol szegényeket, vagyonokat adományozott az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, közkertek építésére és tudományos kutatásra.

De az ír függetlenség ügyében a család megingathatatlan unionista álláspontot képviselt. Ahogy a mai történészek megfogalmazzák: noha a sörfőzde ír földön termelte a nyereséget, ír emberek munkája révén, a Guinness név és vagyon kulturálisan, politikailag és érzelmileg egyértelműen Nagy-Britanniához kötődött.

A Guinness család. Rendező: Steven Knight. Netflix 

z a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/41. számában jelent meg október 10-én.