A kisember, akit felőröl a társadalom

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

1821-ben Lipcsében Johann Christian Woyzeck borbély több késszúrással megölte barátnőjét. Az akkori közvéleményt évekig lázban tartotta a kérdés, mi vezethetett a szürke átlagember brutális tettéhez.

Ebből a valós eseményből indul ki Georg Büchner befejezetlen drámája, a Woyzeck. A darabot az ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei H. Miklós nevével fémjelzett Sztalker Csoport és a Nemzeti Színház társulata mutatta be a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM).

[caption id="attachment_551" align="alignleft" width="199"]

Georg Büchner (Forrás: Wikipédia)[/caption]

Ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a maga szürreális formájában arra keresi a választ, hogy milyenné formál minket a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünk. „Hajótörésre” vagyunk ítélve, mint Woyzeck, vagy a különféle ideák által uralt világban van remény a tiszta létezésre? Látva a körülöttünk zajló riasztó történéseket – hogy az ötvenes éveket éveket idéző propagandaszövegek miként vakítanak el egyeseket, teremtenek „szép új” valóságokat –, ezek a kérdésfelvetések dermesztően reflektálnak aktuális helyzetünkre. Arra, ahol mindenki – elnyomó és elnyomott is – kivetkőzik önmagából. Az alkotók a brazil favellák rothadó közegébe ültették át a történetét. Oda, ahol csak a szappanoperák és a véget nem érő, kokainfelhőben úszó karneválok képesek feledtetni az élet nyomorúságát. Mire a nyomorban tengődő szerencsétlenek rádöbbennek, hogy a képernyőről ömlő műsorok eltakarják a szemük elől a valóságot, már késő: a bűntény bekövetkezett. Woyzeck gyilkossága az önmagától is elidegenedett kisember tragédiájának szimbólumává válik.

Vidnyánszkyék szétszálazták a drámát: szövegbetoldásokkal, a közéleti történésekre vonatkozó utalásokkal tűzdelték tele, a főbb szereplőkön kívül pedig összemosták a karaktereket (a színészek játéka egytől egyig tökéletes), akik között megjelennek az iszlám szélsőségesek, melegek és még a gondolatrendőrség is. Büchner töredékben maradt alkotása egy hosszúra nyúlt mámoros vízióvá változott, néha ugyan túlzó is ez az őrület, de ennek ellenére égető problémákkal szembesítenek minket.

Ez a cikk eredetileg a Szamizdat Magyar Nemzetben jelent meg 2018. április 14-én.

Fizessen elő lapunkra! Amennyiben előfizetési díja május 13-ig beérkezik, már a május 18-án megjelenő első számtól tudjuk kézbesíteni a Magyar Hangot.