Izland a vulkánok hazája. A dallamos nevű Eyjafjallajökull 2010-es kitörésekor ezt mindannyian megtanulhattuk – a hamufelhő Európa jó részét beborította, légi közlekedési káoszt okozva. Az észak-amerikai és az eurázsiai-lemez határán fekvő szigeten tucatnyi aktív tűzhányó található, a Fagradalfjall jelen pillanatban is lávát okád a felszínre, és több társa követheti a példáját. Az egyik ezek közül a Katla, amely – néhány kisebb, a jégtakarót át nem szakító kitörést leszámítva – 1918 óta pihen. Mivel korábban legfeljebb 90 évig aludt, bármikor aktivizálhatja magát, a tudósok már tizenegy éve úgy vélték, hogy az Eyjafjallajökull csak felvezetés volt a Katla számára.
Baltasar Kormákur izlandi filmrendező nem várt tovább a katasztrófára, a Netflixen látható nyolc részes sorozatában megmutatta, milyen hatással lesz a szigetre, ha a vulkán életre kel. S bár az előrejelzések szerint egy valódi kitörés akár ismét megbéníthatja Európa légi közlekedését, a Katla (magyarul Rejtélyes jég) című széria még ennél is rémisztőbb eseményeket jósol. A 360 ezres Izland filmipara lakosságarányosan talán a legtermékenyebb és legismertebb a világon, és mára a sorozatok terén is felzárkóztak az élvonalhoz. A Netflix nem véletlenül karolta fel Kormákur – Sigurjón Kjartansson író-producerrel közös – projektjét, hiszen a 101 Reykjavík, a Fehér nászéjszaka és az Everest rendezője a Trapped című 2015-ben indult bűnügyi szériával bizonyította, hogy ebben a műfajban is képes maradandót alkotni.
A Katla a zsánert tekintve különbözik a korábbi produkciótól, dramaturgiája azonban sokban emlékeztet a Trappedre. Akárcsak ott – és a legtöbb izlandi krimiben –, Kormákur új alkotásában is a múlt felszínre került bűnei körül bonyolódik a cselekmény. A történet szerint a vulkánkitörés hatására a sziget déli partjainál fekvő kis falu, Vík holdbéli tájjá változott. Mindent sötétszürke hamu borít, az emberek elmenekültek, csupán néhány helyi lakos maradt a lezárt körzetben, hogy életben tartsa a települést addig, amíg a Katla el nem szunnyad. De a tűzhányó nem nyugszik, fáradhatatlanul lövelli az égbe a fojtogató hamuját. Az igazán nyugtalanító események azonban mégsem a felszínen, hanem a Föld gyomrában történnek.
A vulkánt vizsgáló tudósok egy fekete hamuval borított nőbe botlanak, aki látszólag a semmiből tűnt fel a magaslaton. Amint a kérget eltávolítják róla, és a különös látogató végre megszólal, kiderül, hogy Svédországból érkezett Izlandra – 20 évvel korábban. Nemsokára újabb hamulény jelenik meg: a helyi mentőalakulatok egy évvel azelőtt eltűnt tagja, Ása, aki után húga, Gríma rendületlenül kutatott a kitörés óta, a visszatérése mégsem hozza el a várva várt katarzist. A rejtélyes felbukkanások ugyanis túllépik a józan ész határát, a gyász újraélésére kényszerítve a szeretteik hiányát elfogadni képtelen szenvedőket. A Katla gyors egymásutánban szabadítja rá a különös alakokat Víkre, amelynek lakói így a jelenben találkozhatnak a múlt veszteségeivel.
Beteg feleség, elhunyt gyermek, elvesztett testvér, halálba kergetett anya és elmenekült szerető – minden titok a felszínre kerül, amint a hamuréteget lekaparják az életükről. És mivel az emlékek szó szerint rátörnek a hátramaradottakra, tovább már nem odázhatják el a szembenézést, még akkor sem, ha a vágyott feloldozás érdekében kegyetlen döntéseket kell hozniuk. Kormákur sci-fi be hajló lélektani drámája lírai képsorokban mutatja be a gyász folyamatát. A mélyből előtörő, hamuval borított emlékek szimbolikája pedig legalább olyan hátborzongató, mint a széria válasza a kérdésre, hogy ha már feldolgozni képtelenség, legalább eltemethető-e a múlt.
Rejtélyes jég (Katla), izlandi sorozat. Alkotók: Baltasár Kormákur és Sigurjón Kjartansson. Netflix, 2021
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/28. számában jelent meg július 9-én.
