A leleményes Odüsszeusz vagyok, Laertész fia. Otthonom Ithaka. Régóta hazavágyom. Hét évig tartott vissza Kalüpszó nimfa barlangja tágas ölén, de szívem három evezősoros hadigálya. Önálló műveletekre képes! Nem tudták már tatkötelekkel kötni a parthoz. Hiába étel, ital, nő: a haza az első! – így próbálja meggyőzni magát döntései igazáról Odüsszeusz (Nagy Ervin) a budapesti Katona József Színház legfrissebb bemutatóján. A magát félistenként definiáló férfi állandóan Ithakába, a családi fészekbe vágyik, de a legrövidebb útnál sokkal jobban izgatja, hogy mit rejthetnek az útját szegélyező szigetek.
Ebben az adaptációban a különböző állomásokat egy-egy nő testesíti meg – ők a tengerkék szalagfüggönnyel szegélyezett kabarépódiumon váltják egymást. Van köztük feminista harcos, domina, naiva, díva, anya és feleség és az Európa Kiadó Mocskos idők című számát üvöltő rocker szirén. Mindegyik színésznő – Bodnár Erika, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Kiss Eszter, Ónodi Eszter, Rujder Vivien, Rezes Judit és a narrátor szerepét betöltő, Pallasz Athénét alakító Mészáros Blanka – tökéletes összhangban van karakterével. Ahogy Nagy Ervin is mintha önmagát adná: első blikkre egy izomember, aki szétfeszül a tesztoszterontól. Igazi hérosz, de Odüsszeusza épp ennyire esendő is; igazi filozófusalkat, akinek mindenre van valamilyen magyarázata. Antihérosz, aki sorra követ el hibákat, hazudik másoknak és magának. Nehezen fogadja el a másságot is: képtelen megérteni a küklopsz sajátságos világlátását, a megoldást abban látja, ha kegyetlenül agyonveri.
Székely Krisztina rendezése égető társadalmi problémára próbál rávilágítani Odüsszeusz bolyongásai kapcsán. Mi az oka, hogy egy ereje teljében lévő férfi nem képes lehorgonyozni és a nyugodt családi életet választani? Hogy jutottunk el odáig, hogy a nők egyre cinikusabbá és flegmábbá válnak egy kapcsolatban, és úgy gyalogolnak át a férfiakon, ahogy azt Nancy Sinatra a These boots are made for walkin’ című slágerében megénekelte?
Homérosz Odüsszeiájának parafrázisa – Szabó-Székely Ármin és Závada Péter átdolgozásában – csak nyomokban emlékeztet az eredeti műre. Bár a szándék, hogy kimozdítsák a szöveget „megkövesedett” állapotából, szinte magától értetődő, és teljes mértékben elfogadható is, hisz Homérosz a mai fül számára nehézen érthető, nem is hiányoznak a jambikus verssorok. De a mai, trendinek számító szóvirágok, a magyarban is használt erőltetett anglicizmusokkal – all inclusive, by the way, womanizer – teli szövegbetoldások egy idő után pont a szándék ellen dolgoznak. Túlzóvá válik a jelenünkre való reflektálás és még inkább elveszik az, ami az alapot adta.
Ithaka Katona József Színház
Bemutató: 2018. május 19.
Rendező: Székely Kriszta
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2. számában jelent meg, 2018. május 25-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!
Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.
