Nem lehet irányt szabni a sorsnak – ezzel szembesít Jeanette Nordahl dán rendező az idei Berlinalén debütált, Kezdetek című filmje. Ane (Trine Dyrholm) és Thomas (David Dencik) házassága már egy ideje válságban van, elérkezett az idő, hogy külön utakon járjanak, Thomas amint lehet, már össze is költözne munkatársnőjével (Johanne Louise Schmidt). Csupán egy dolog van hátra: elmondani döntésüket két lányuknak, a kamasz Clara-nak (Björk Storm) és a tízéves Marie-nak (Luna Fuglsang Svelmöe). Ane erős nő, akit mintha nem érintene meg házassága felbomlása, szinte elégedett azzal, hogy kissé hidegnek és távolságtartónak tűnő férje kilép az életéből. A sors azonban közbeszól: Ane szélütést kap, és bal oldalára lebénul. Ahelyett, hogy a film a nő sztrókját dramatizálná, a kamera megpihen a fürdőszoba ajtaján. Csak egy tompa puffanást hallani.
A bűntudata és lányai iránti gondoskodás arra kényszeríti Thomast, hogy egy ideig összetartsa a családot, megpróbálva egyensúlyt találni új kapcsolata és a váratlan élethelyzet között. Ane azonban egyre frusztráltabb: nemcsak meggyengült teste nem működik úgy, ahogy szeretné, de kiszolgáltatottsága miatt épp attól az embertől függ, akivel már nem akar együtt lenni. A nő nemcsak saját mozgásképtelenségét gúnyolja ki, de még gyermekeiben is ellenséget lát, tornász lányának már a puszta jelenléte is dühvel tölti el. Lassan azonban mindannyian megszokják az új helyzetet: ahogy Ane fokozatosan visszanyeri egyensúlyát a párban évek óta nem tapasztalt gyengédség ébred a másik iránt. De meddig tudják titokban tartani döntésüket a gyerekeik előtt? Nordahl filmje egyértelműen a két főszereplő közötti kapcsolatra fókuszál, Dyrholm és Dencik kiváló alakítására épít, és épphogy csak rápillant a mellékszereplőkben zajló érzésekre. A film legerősebb pillanata a két színész közötti intim interakció, mely egy meggyengült kapcsolatot próbál megmenteni. Esetlenségében is gyönyörű újratalálkozás lesz az övék.
A rendező minimalista, mégis nagyon realista eszközökkel beszél a betegség okozta egészségügyi problémákról, de sokkal inkább arra a határozatlanságra és érzelmi hullámvasútra koncentrál, amellyel a családtagok küszködnek. Thomas képtelen választani régi élete és az új barátnő között, Clara érzékeli a szülei közötti feszültséget, szorongása tornászként való teljesítményére is egyre inkább hatással van, mintha elvesztette volna egyensúlyérzékét. Visszatérő elem a víz motívuma: Ane tengerbiológiai munkája, rehabilitációs medencéje és a kisebbik lány, Marie otthoni akváriuma mind a betegség hatására a lelket még szorosabb korlátok közé szorító test ellenpontjaiként jelennek meg, hangsúlyozva, a gyógyuláshoz egyszerre van szükség ellenállásra és megadásra. Ane fizikai felépülése egyben érzelmi megújulást is jelent, de vele együtt a család is újjászületik: a váratlan betegség minden szereplőt arra kényszerít, hogy átértelmezze önmagát, a többiekhez fűződő viszonyát.
Trine Dyrholm és David Dencik visszafogottan érzékeny mégis elsöprő energiájú, félsz nélküli és valósághű játéka, az apró interakciókat hangsúlyossá tevő közeli felvételek, a szavak közötti csendek, a költői és humoros pillanatok szép ritmusú váltakozása, a finom karakterdinamika egy tökéletesen összerakott családi drámát teremt meg, a Kezdetek azonban mégsem tud fajsúlyos alkotássá válni.
Kezdetek. Rendező: Jeanette Nordahl. Dán film eredeti nyelven, magyar felirattal. 2025. Forgalmazó: Cirko Film. 96’
Ez a cikk a Magyar Hang 2025/41. számában jelent meg október 10-én.
