Vegyes érzésekkel hagyhatjuk el a mozitermet a film megtekintése után.
Kritika
Meglepőt húzott Kárpáti György Mór, amikor bemutatkozó nagyjátékfilmjével egészen 1849 augusztusáig ment vissza.
Shakespeare legvéresebb, ám kevéssé ismert drámáját, a Titus Andronicust Pálfi György vitte színre Szombathelyen.
Az Örkény stúdiószínpadán látható A lélek legszebb éjszakája jól hozza vissza Jászberényi Sándor novelláskötetének hangulatát.
Ugyan a szándék az, hogy a néző rájöjjön, a metálosok nem is olyan kemények, mint hirdetik, de a Heavy Túra valójában nem ezt mutatja.
Bagossy László rendezése, a Hurok tűpontos korrajz arról, ami ma Magyarországon zajlik.
A birodalom vége című miniszéria négy hódító – köztük Attila, a hun – nyomába ered, hogy bemutassa, hogyan építették fel uradalmuk, majd azok miért lettek porrá.
Az Úr Hangja készítői annyi mindent szerettek volna a filmbe passzírozni, hogy a sok egyedi szín végül csak zavaros masszává áll össze.
Nagy meglepetéseket tartogat a harmadik évad, amely nem fél kritikát mondani az elmúlt 30-40 év Amerikájáról.
Kizsákmányolásról és kölcsönös meg nem értésről mesél Az átkelés madarai. A helyi hagyományok feladása mutatja a fokozatos erkölcsi romlást.
Hogyan lehetne hitelesen megragadni a színházban mindazt, ami ma idehaza velünk történik? Erre próbáltunk meg két előadás nyomán választ találni.
A darabban egy egyszerű család kálváriájának vagyunk tanúi, ami szomorúan rímel a mai Magyarországon zajló történésekre.
Tabutémáról, a hit kérdéseiről, a tízparancsolathoz való viszonyunkról írt drámát Székely Csaba, a Bányavidék-trilógia szerzője.
Az élet lényegét keresi a Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című tárlat.
Szilágyi Zsófia bemutatkozása joggal részesült Cannes-ban a kritikusok elismerésében.