Sajátos bingóba foghatunk Sós Bálint Dániel bemutatkozó nagyjátékfilmjét nézve. A Minden rendben bámulatosan idézi meg az utóbbi évek számos magyar produkcióját, legyen szó egész estés munkákról vagy rövidfilmekről. Közben még csak lopásról sem feltétlenül beszélhetünk, hiszen a Sünvadászat vagy Az utca másik vége bemutatója túl közel esik ahhoz, hogy egyértelműen hathattak volna.
Akár azt a következtetést is levonhatjuk: egészen hasonló problémák izgatják mostanában a filmeseket. A Kamaszok (Adolescence) sikerét is idevehetjük – nemzetközi szintre emelve ezzel a dolgot. A Minden rendben is azt a kérdést feszegeti, mint annyi kis költségvetésű magyar művészfilm: milyen mintát látnak szüleiktől a mostani kamaszok? Az erkölcsi példa a fontosabb, vagy a féltés? És egyáltalán, mivel tesz jobbat a szülő: ha ragaszkodik a tisztességhez, vagy ha hazugságok árán is óvná gyerekét?
A Minden rendben annyira hasonlít Nagy Kálmán tavaly bemutatott, sokat dicsért rövidfilmjéhez, Az utca másik végéhez, hogy konkrétan még a főszereplő srác, Sáfrány Ágoston is ugyanaz. Ottani apjának (Nagy Zsolt) azzal kellett szembesülnie, hogy fia nem a teljes igazságot mondta elsőre iskolai zaklatójáról. De hogyan keveredjen ki a helyzetből, miután már számonkérte a másik gyereket és családját? Próbáljon korrektül eljárni, bármilyen kényelmetlen is ez?
A Minden rendben esetében Sándor (Hajdu Szabolcs) fia súlyos balesetben játszik szerepet. De valóban ő lökte a mélybe kis barátnőjét (Jakab-Aponyi Zonga)? Mit is látott pontosan az édesapa? Az első rémület rögtön hozza magával a kényszerű hazugságot, amely végül maga alá temet mindent: párkapcsolatot, szülő-gyerek viszonyt. Fekete-fehérben követjük a drámát, Sáfrány és Hajdu remek párost alkot, de a mellékszereplők (Háy Anna, Zsurzs Kati, Friedenthal Zoltán stb.) is nagyszerűt alakítanak.
Közben sorra ismerjük fel az elmúlt évek emlékezetes magyar produkcióit, akár jelenetszinten is. Schwechtje Mihálytól a legutóbbi Sünvadászat a hazugságtematika kapcsán ugorhat be. De korábbi nagyjátékfilmje, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) is releváns. A kamaszok világába ott sem volt egyszerű a belépés. A jelenet, amelyben a bűntudattól kínzott fiút az áldozat édesanyja fogadja a kórházban, ismert az RLSM:)-ből is. Aztán vehetjük a biztonsági kamerás nagy szembesülést, melyre a Legjobb tudomásom szerint című filmből emlékezhetünk. Nem feltétlenül onnan másolta az alkotó, de hát mind a jelenet felépítése, mind dramaturgiai helyzete egy az egyben ugyanaz.
A Minden rendben jól illeszkedik ezen filmek sorába is, a hasonlóságok ellenére pedig, bár azokat érdemes lett volna kerülni, szerencsére nem kell direkt kópiát kiáltanunk. A Sós-filmnek megvannak a maga fontos, nyugtalanító kérdései. Hogyan erősíti egymásban szülő és gyerek öntudatlanul is a bűnösségtudatot? Mit jelent valójában bízni a szerettünkben? Mi az, amit elhinnénk a másikról? Mit okozhatunk azzal, ha bármilyen rosszat képesek vagyunk feltételezni?
Ezernyi visszás mondatunk, fel nem ismert rossz berögződésünk is ott van a Sünvadászatban
Schwechtje Mihály új filmje elsősorban nem is arról szól, milyen az, amikor soha nem tudjuk utolérni magunkat. Nem annyira a fejetlenség, mint inkább a kizsákmányolás és a figyelemzavar filmje ez.
A Minden rendben esetében egy banális, de súlyos baleset hoz magával egyre súlyosabb morális határhelyzeteket, végül pedig már nem is egészen értjük, mit jelenthet a feloldozás. Annyira rettegünk a felelősségvállalástól, tetteink következményeitől, hogy amikor beüt a baj, képtelenek vagyunk másra, csak pánikszerű csapkodásra, folyamatos tagadásra. A Berlinalén debütált film mutatja, hogy ahol hiányzik a bizalom, ott nincs mire építkezni, ott nincs valódi törődés, valódi biztonság. Ott csak annyi van, hogy ha kérdeznek, hazudj reflexből, aztán majd lesz valami.
Fontos kérdéseket feszegető, súlyos film a Minden rendben, amelynek megvannak ugyan a gyerekbetegségei, de a felvetett kérdésekről sokat lehet utána beszélni.
Minden rendben. Magyar dráma, 85 perc. Március 20-ától a mozikban
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/14. számában jelent meg április 4-én.
