Orbán Viktor hosszú vitára készül Angela Merkellel

Berlinben fogadta csütörtökön Angela Merkel német kancellár Orbán Viktort, és igen intenzív tárgyalásokat folytattak egymással. A megbeszélések középpontjában természetesen a menekültügy kezelése állt, és a német menekültügyi politika változásának tudható be az, hogy a kétoldalú tárgyalásokat követően Merkel kiemelte, hogy a migráció területén egy sor kérdésben egyeznek az álláspontok a két fél között, de vannak véleménykülönbségek is.

„Fontos és helyes, hogy Magyarország védi európai uniós (EU-) külső határát, de nem szabad megfeledkezni az Európa lelkét jelentő humanitásról” – jelentette ki a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a német kancellár.

Hogy ez mit is jelent Merkel szerint egészen pontosan? Nos, Németország és Magyarország egyetért az EU külső határa védelmének fontosságában, és abban is, hogy a menekülteknek lehetőleg a hazájuk közelében kell segítséget nyújtani, és küzdeni kell a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért. „Azonban Németország szerint a külső határok védelme nem jelenthet bezárkózást, és az Európa alapját jelentő humanitásra tekintve nem szabad megfeledkezni arról, hogy emberek érkeznek hozzánk” – állította Merkel.

Kiemelte, hogy az illegális migráció visszaszorítását tekintve nincs vita, az viszont a két kormány felfogása közötti különbséget jelzi, hogy a német álláspont szerint lehetőséget kell adni a legális migrációra, például menekültkontingensek befogadásával, oktatási, képzési programokkal vagy a szakképzett munkavállalók bevándorlásának szabályozásával. Hozzátette: az EU-n kívül országokkal folytatandó együttműködésre mintát adó EU–Törökország menekültügyi megállapodásnak is az az egyik fő pontja, hogy az EU átvesz menekülteket Törökországtól.

Az EU-ban máshol regisztrált, de Németországba igyekvő menedékkérők elhelyezésére és a regisztráció szerinti tagországba való visszajuttatásra szolgáló tranzitközpontok ügyével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország ugyan nyilvántartásba veszi az érkező menedékkérőket, de nem ismeri el a menekültügyi eljárás lefolytatására vonatkozó illetékességet, mert azt a nézetet vallja, hogy az a tagállam illetékes, amelyben az illető megérkezett a közösség területére, és ez a tagállam nem Magyarország. A nézetek ugyan itt is eltérnek, de tárgyalni lehet az ügyről – jegyezte meg Angela Merkel.

A többi között arról is szólt, Berlinben sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyarországi jogállamiságról tett legutóbbi megállapításait a magyar kormány nem a német kormány elképzeléseinek megfelelően fogadta, de ebben az ügyben is zajlanak még egyeztetések, az Európai Bizottsággal is.

Merkel ugyanakkor hozzátette, a nézetkülönbségek ellenére kitűnő a német–magyar gazdasági együttműködés, és Magyarország vonzó befektetési helyszín Németország számára. Kiemelte, hogy az együttműködést az európai gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásokat jelentő ügyekben, a digitalizáció, az alternatív gépjárműmeghajtási technológiák és a mesterséges intelligencia területén is tovább kell erősíteni, ráadásul Németország és Magyarország a protekcionista gazdaságpolitika elutasításában is egyetért.

[caption id="attachment_2646" align="alignnone" width="1000"]

Orbán Viktor ugyanakkor nem titkolta, hogy a két ország, és annak vezetői máshonnan nézik a világot, így másképpen is látják, de ettől függetlenül szoros együttműködésre törekszik a magyar fél Németországgal. A magyar miniszterelnök úgy véli, a véleménykülönbségek nem akadályozhatják meg abban a két felet, hogy keressék az együttműködés lehetőségét.

„Magyarország déli határa védve van, úgy védjük ezeket, mint anno a végvéri kapitányok tették ezt, így onnan migránsok nem érkezhetnek Németországba és Ausztriába sem, és a határt védve tartjuk a jövőben is. Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról azzal, hogy megakadályozta, hogy bárki a törvények megkerülésével lépjen Magyarország területére” – közölte Orbán, aki hozzátette, Magyarország álláspontja a migráció tekintetében évek óta változatlan, és ezt mindig őszintén, egyenesen el is mondta. Hazánk azért épített kerítést a déli határára, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját területe felett.

„Jogi természetű vita van kibontakozóban arról, hogy nem Magyarország az első belépési pont az Európai Unió területére, hanem leginkább Görögország. Ezért Magyarország szerint Németországnak Görögországba kell visszaküldeni az embereket, és készen állunk megvitatni ezt a hosszú vitát” – fűzte hozzá a magyar kormányfő, majd közölte: Magyarország stratégiai célja megvédeni Európát azért is, hogy a Schengennel védett belső piac zavartalanul működhessen.

Ugyanakkor Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország méltánytalannak érzi azt, hogy gyakran a szolidaritás hiányával vádolják, holott komoly szolidaritásról tesz tanúságot a déli határ 24 órás védelmével. Ha ezt nem tenné, naponta 4-5 ezer migráns érkezne Németországba a határvédelem hiányában, ezért ez komoly szolidaritást jelent Magyarország részéről. Orbán szerint nem jó, ha az emberek az európai segítségnyújtásból azt a következtetést vonják le, hogy „lehet ide jönni”, mert akkor jönni is fognak. Ezért a segítséget kell odavinni, ahol szükséges.

„Nem akarunk importálni problémákat” – fogalmazott, és hozzátette, ez megközelítésbeli különbség, de nem akadály az együttműködésre törekvésben. A magyar kormányfő felidézte, Magyarország az elsők között javasolta az európai védelempolitika és a közös európai hadsereg létrehozását, és Magyarország európai alapon szeretné megvalósítani a magyar hadsereg korszerűsítését, ezért együttműködne Németországgal.

[caption id="attachment_2647" align="alignnone" width="1000"]

Orbán Viktor a gazdasági kapcsolatokat illetően kifejtette, a beruházási és kereskedelmi mutatók fantasztikusak, ezért most arról beszéltek, hogy mit tudnak tenni ennek folytatásáért. Az innováció és a technológia területén szorosabb együttműködésre van szükség, ezért munkacsoportokat hoznak létre, amelyek javaslatokat tesznek ennek érdekében.

Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy véli, új szintre léphetnek, új minőséget kaphatnak a magyar–német kapcsolatok a gazdaságban, az innováció és technológia területén, valamint a védelempolitikában. A védelmi együttműködésről szólva Kovács Zoltán utalt Szijjártó Péter tárgyalásaira, melyen a felek megállapodtak arról, hogy Magyarország és Németország között rendkívül szoros védelmi és védelmi ipari együttműködés jön létre, és egy közép-európai NATO-hadosztály-parancsnokság alakul Németország támogatásával. A kormányszóvivő közölte, hogy a védelmi együttműködés a hadosztály-parancsnokság és a haditechnikai fejlesztések, a magyar haderőreform témáját is érinti.