Lapzártánkig 192 panasz érkezett a Bukaresti Katonai Ügyészségre azoktól, akiket augusztus 11-én megvertek a román csendőrök a kormányellenes tüntetés idején. Nem csak tüntetőkkel bántak el brutálisan: négy izraeli turistát egy taxiból rángattak ki az egyenruhások, és vertek meg alaposan, hiába lobogtatták útlevelüket. Az emberek utáni hajsza gyakorlatilag az egész városban folyt szombatra virradóra, és mindenkit megvertek, aki aznap este fekete ruhát viselt, függetlenül attól, részt vett-e a tüntetésen.
A román közösségi médiát azóta elöntötték a valóban barbár beavatkozást dokumentáló képek: lányokat rúgnak fejbe bakancsos egyenruhások, kezeket törnek el, közvetlen közelről lőnek öregekre és nagyon fiatalokra könnygázlövedékkel. Az egyenruhások megverték az osztrák állami közszolgálati műsorszolgáltató, az ORF egyik munkáját végző operatőrét, a tudósítónak pedig épphogy sikerült kivédenie az egyik csendőr ütését.
A durva hatósági fellépés komoly vitát generált a hatalom csúcsain is: Klaus Johannis államelnök, az ellenzéki pártok, valamint a koalíciós kormányzó erők mind a másikra mutogatnak. A helyi sajtó már el is nevezte a beavatkozást az 1990-es évek elején megtörtént bukaresti bányászjárások után a „csendőrség mineriádájának”. A csendőrség eközben azt mondja, a békés tüntetőket élő pajzsként használták a futballhuligánok, akiket nem tudtak izolálni a tömegből, ezért kapott az erőszakból olyan is, aki nem szolgált rá.
Hogy mi is volt a tüntetés előzménye? Június kilencedikén a PSD–ALDE koalíció román békemenetet szervezett Bukarestben (a kormányellenes tüntetések emblematikus helyszínén, a kormányépület előtt), ahova vonatokkal és buszokkal száz-kétszázezer embert szállítottak. Erre válaszul egy Nagy-Britanniában elő román állampolgár kezdett tüntetésszervezésbe a közösségi hálón ugyanoda, vagyis a Győzelem térre, megszólítva a diaszpórában élő legalább két és fél millió románt, akik tradicionálisan augusztusban látogatnak haza. Az csak olaj volt a tűzre, hogy a román rendőrség később levette egy Svédországból hazalátogató autójáról a legális egyedi rendszámot, mert az a MUIE PSD (’Sz.pj le Szociáldemokrata párt’ – a szerk.) betűkombinációt tartalmazta.
Végül száz-kétszázezer ember jelent meg a pénteki tüntetésen (nagyjából annyian, mint a két hónappal korábbi román békemeneten), és ezeknek csak egy része volt diaszpórában élő román (ők azért tüntetnek, mert szerintük a korrupt romániai politikai elit miatt nem tudnak megélni otthon), a többi a hagyományos ellenzéki tüntetőkből került ki, és megérkeztek a focihuligánok is.
A lopás elleni harc egyébként nagyon fontos Romániában – ugyan a korrupcióellenes főügyészt, Laura Codruta Kövesit júliusban félre tudták állítani, eddig csaknem hétszázezer állampolgár írta alá azt a népszavazási kezdeményezést, amely megtiltaná az elítélteknek, hogy bármiféle köztisztséget viseljenek. Ha összesen huszonegy megyében meglesz a húszezer aláírás, akkor a népszavazást kötelező lesz kiírni. Tizenhatban már összegyűlt a szükséges mennyiség, az viszont elgondolkodtató, hogy a magyar többségű megyékben (ahol az RMDSZ-nek meglenne a szükséges infrakstruktúrája ahhoz, hogy egy ilyen kezdeményezés mellé álljon) még nem.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 14. számában jelent meg, 2018. augusztus 17-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 14. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
