Két hónap alatt tíz százalékot esett Emmanuel Macron népszerűsége, 41 helyett már csak 31 százalékon áll – számolt be az Ifop közvélemény-kutatásáról a Huffington Post francia kiadása. Ez a legalacsonyabb szám 2017 májusi megválasztása óta, és rosszabbnak számít, mint ahogy Francois Hollande állt ciklusa ugyanezen stádiumában. Igaz, csak egy százalékkal: 2013 szeptemberében az előző államfő 32 százalékon állt.
A Paris Match számára készült felmérés szerint a franciák csupán harminckét százaléka gondolja jónak Macron gazdaságpolitikáját. De csökkent Édouard Philippe miniszterelnök népszerűsége is, a korábbi 38-ról 35 százalékra.
Bár az utóbbi napokban a kormánypropaganda is Macronban látta meg a főellenséget, a népszerűségvesztésnek persze nem a genderideológiához, a migrációhoz és a Fidesz-sajtó más kedvelt témáihoz van köze. Az egyik ügy, ami május óta borzolja a kedélyeket, az elnök volt testőréhez kötődik. Alexandre Benalla ellen azután emelt vádat az ügyészség, hogy a május 1-jei diáktüntetésen civilként, de rendőrségi rohamsisakban bántalmazott több embert. Három rendőr ellen is eljárás indult, miután a feltételezések szerint ellopták az esetről készült biztonsági kamerás felvételeket, és átadták Benallának, hogy ki tudja magyarázni magát.
Macron ellen szövetkezik Orbán és Salvini
Más, új szellemi alapokon álló Európára van szükségünk, és hogy milyen szövetségek jönnek létre, azt majd az EP-választás után lehet megmondani – mondta a miniszterelnök.
Augusztus elején a franciák hatvanegy százaléka gondolta, hogy Macronnak vizsgálóbizottság elé kellene állnia a történtek miatt. Az elnök viszont csak rontott a helyzetén, mikor a történteket úgy kommentálta: „vihar egy pohár vízben”. A Le Monde azóta beszámolt arról is, hogy a két megtámadott tüntető nem is hazudott a rendőrségnek a kilétéről, miként azt az egyenruhások a parlamenti vizsgálóbizottság előtt állították.
Az sem segíti Macront, hogy korrupciógyanú miatt nyomozás indult az egyik munkatársa, Alexis Kohler ellen. Az elnöki palota főtitkára a Mediterrán Hajózási Társaság pénzügyi vezetőjeként helyezkedett el 2016-ban, de közben tovább segítette Macron kampányát. Egy évre rá aztán fontos pozíciót is kapott az elnök hivatalában. A gyanú szerint Kohler visszaélhetett befolyásával.
Az elnök számára további fejfájást okozhat a kormány mostani átszervezése is. Az energetikai- és környezetvédelmi miniszteri poszton Francois de Rugy váltja Nicolas Hulot-t, a Le Figaro szerint pedig mind a jobb-, mind a baloldali ellenzék elfogadhatatlannak tartja a személyét. Többen is úgy vélik, hogy de Rugy személye nem hoz változást, ugyanazt a gazdaságpolitikát testesíti meg, így nem javulhatnak a számok Macron elnökségének következő időszakában sem. Jean-Luc Mélenchon és Alexis Corbière például úgy vélték, ironikus, hogy az fog felelni a gazdasági átalakulásért, aki alig néhány órája tett keresztbe a glifozát betiltásának.
