Miközben az Orbán-kormány egyik legfőbb nyugati szövetségeseként igyekszik beállítani Sebastian Kurz osztrák kancellárt és kormányát, valójában csak a menekültpolitikát illetően van egyetértés a két kormányfő között. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a 32 éves kancellár egy hétfő esti tévéinterjúban kijelentette: pártja, a jobbközép, konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) képviselői megszavazzák a Sargentini-jelentést.
Kurz közlése idehaza csak azok számára lehet meglepetés, akik kizárólag a kormánymédiából tájékozódnak, a kancellár ugyanis már decemberi hivatalba lépése után jelezte aggályait a magyarországi jogállamisággal, demokráciával kapcsolatban. Az ÖVP hatfős EP-frakciójának vezetője, Othmar Karas Kurz határozott állásfoglalását pedig azzal fejelte meg, hogy ha a parlamenti többség szerdán megszavazza a magyar jogállamiság helyzetét elemző jelentést, fel fogják függeszteni a Fidesz európai néppárti tagságát.
Emlékezetes: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a decemberi osztrák választások után még abbeli örömét fejezte ki, hogy egy olyan párt és olyan jelölt nyert Ausztriában, amely a migráció tekintetében és „több más fontos kérdésben” együttműködik Magyarországgal.
Ehhez képest Kurz hivatalba lépése után alig másfél hónappal, idén február elején már arról beszélt a liberális Der Standardnak adott interjújában, hogy a határpolitikát, illetve a migráció kérdését leszámítva gyakorlatilag nincs közös pont. A vitás kérdések között említette az atomenergia megítélését, valamint kiemelte, hogy Magyarország sem NATO-tagállamként, sem pedig az uniós támogatások legnagyobb felhasználójaként nem Bécs oldalán áll. A kancellár nyomatékosította: Ausztria szándéka, hogy az unió mérsékelje a Magyarországnak (és Lengyelországnak) juttatott forrásokat.
Tény ugyanakkor, hogy kancellár habitusa alapvetően eltér más európai politikusokétól és határozottan párbeszéd szükségessége mellett áll ki. Ausztria uniós elnökségének kezdetekor, július elején ugyanis azt fejtegette: „ha a a kelet-európaiaknak az a benyomásuk, hogy másodrendű uniós tagok, az minden, csak nem pozitív”. – Ugye nem gondolják, hogy Orbán Viktor vagy Salvini kompromisszumra készebb lesz attól, ha minél magasabbról nézik le őket – mondta Sebastian Kurz, aki ugyanakkor kiemelte, a jogállamiság nem lehet alku tárgya, más kérdésekben viszont teret kell engedni a különféle eltérő álláspontoknak, véget kell vetni a „folyamatos kioktatásnak”.
A bevándorlás kérdésében Kurz és a magyar kormány valóban régi szövetségesnek számítanak. A politikus még osztrák külügyminiszterként több ország vezetőjét magára haragította azzal, hogy a Földközi-tenger menekültútvonalainak lezárása mellett állt ki, valamint azzal, hogy az osztrák-olasz határszakaszon lévő Brenner-hágó lezárásáról döntöttek. Ezekben az ügyekben Szijjártó Péter volt az első, aki megvédte az osztrák kormány lépését.
Ha pedifg még nem olvasta, a Sargentini-jelentésről, a szavazásról, a vitáról és az esetleges politikai következményekről az alábbi cikkünkben olvashat bővebben!A Sargentini-jelentésről vitáznak az Európai Parlamentben - Magyar Hang
Orbán Viktor hét percet kap a keddi plenáris ülésen. A vita másnapján szavaznak a magyar jogállamisági helyzetről szóló jelentésről – amelynek főkoordinátora épp most jelezte, tíz év után visszavonul, nem indul a jövő évi EP-választáson. Menetrend és a lehetséges forgatókönyvek.
