A jelentésre összesen 693 képviselő szavazott, amelyek közül 448-an támogatták, 197-en elutasították, míg 48-an tartózkodtak. Mint korábban már kiderült, a tartózkodás nem számít majd leadott szavazatnak a szerdai voksoláson. Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője ugyanis az ezzel kapcsolatos kérdésekre még hétfőn közölte, ez a szokásos eljárásrend, és ezt a képviselőtestület jogi szolgálata is megerősítette. A kétharmad tehát úgy jött össze, hogy a 693-ból kivonva a 48 tartózkodást a 448 igen szavazat a 645 voks 69,4 százaléka.
Mi következhet ezután?
Mi lesz most? – kérdezhetik sokan. Ahogy korábban, még a vita előtt írtunk róla, amennyiben átmegy a Sargentini-jelentés első körben még biztosan nem sok minden történik. Ám, ha továbbítják az unió legmagasabb szervéhez, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácshoz, ott dönthetnek arról, hogy a jelentés alapján elindítják-e a legsúlyosabb büntetést jelentő hetes cikkely alkalmazását. Ehhez négyötödös szavazati többségre lenne szükség, és – az érintett országon kívül – minden tagállam élhet vétóval.
[caption id="attachment_6530" align="aligncenter" width="4587"]
Judith Sargentini reakciója, mikor az EP megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentését (Fotó: Reuters / Vincent Kessler)[/caption]Ha azonban mindenhol átmenne, az is még hosszú időt venne igénybe, viszont a kimenetele komoly lehet. Felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát az uniós szervezetekben, befagyaszthatják a nekünk szánt uniós támogatásokat, és legextrémebb esetben akár ki is zárhatnak minket az EU-ból. Utóbbinak persze semmi esélye, soha nem volt rá még példa, és elemzők szerint politikai okokból biztosan nem is lépnének meg ilyesmit. Az biztos, hogy komoly hatással lehet Magyarország külkapcsolataira, de a Fidesz és a jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt kapcsolatára egész biztosan.
A KDNP reagált a leggyorsabban
A szavazás eredményére a KDNP reagált a leggyorsabban. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a voksolást követően az MTI-nek úgy értékelt: „Az Európai Unió parlamentje kiállította a bizonyítványt magáról.” A kormánypárti politikus szerint olyan szervezet mondott ítéletet, amelyik képtelen megőrizni a kontinens kultúráját, megvédeni a határait és növelni versenyképességét. Azt a tagállamot ítélték el, amelyik képes minderre – mutatott rá a KDNP frakcióvezetője.
Egyúttal arról is beszélt, nem nevezhető elegánsnak, hogy az ítélet egy fércmű alapján történt, ami a politikai hazugságok versenyében is dobogós helyre számíthat. Hozzátette: az is tény, hogy a kétharmados eredményt csak a tartózkodások kizárásával érték el.
Szijjártó: Csalással született a döntés a Sargentini-jelentésről
A magyar kormány szerint az EP mai döntése nem más, mint bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarországgal szemben. A döntés csalással született, mert a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele – mondta hvg.hu tudósítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szavazást követően tartott sajtótájékoztatóján. Szerinte a voksolás azt mutatja, többségben vannak a bevándorláspárti politikusok, az Európai Néppártban is. Egy bevándorláspárti koalíció alakul az EP-ben, beleértve néppárti képviselőket is – fogalmazott Szijjártó.
A tárcavezető szerint a Sargentini-jelentés szerinte tele van minősített hazugságokkal. Bevándorláspárti vádirat a jelentés Magyarországgal szemben. A magyar kormány cáfolatát pontról pontra tényszerűen, egy 108 oldalas dokumentumban minden EP-képviselőnek eljuttatták. Hatvankilenc megállapítás van a jelentésben, 13 olyan ügyre vonatkozik, amit a kormány és a bizottság már tárgyalás útján elrendezett. Azzal, hogy a jelentés újranyitja a kérdéseket, azt mutatja, fölösleges a Bizottsággal megállapodni, mert az más szerv újranyithatja. Ez az eljárásrend felrúgása. Tizenkilenc további ügyben folyamatban van a párbeszéd a kormány és az intézmények között. Ezt is vádként belevették. Harminchét hazug, méltatlan, alaptalan vád is van a vádiratban, aminek nincs köze a valósághoz. Antiszemitizmussal vádolja Magyarországot, holott nem itt vernek meg kipát viselő embereket, hanem máshol. Nincs sajtószabadság, ezzel is érvel a jelentés, de itt nem lehet eltitkolni magyarokat ért támadást. Az akadémiai szabadság sem sérül - állította Szijjártó.
A miniszter színtiszta koncepciós eljárás-nak nevezte azt, ami történt. Szerinte Sargentini úgy állította össze a jelentést, hogy nem érkezett hivatalos delegáció Magyarországra, ő is csak egy napot töltött itt. Kizárólag nyíltan a kormány ellen szervezkedő, a kormány megbuktatására törekvő civil szervezetek véleményét vette figyelembe. Több 10 ezer civil szervezet működik itthon, de mindig ugyannak a néhány, kormányellenes csoportnak a véleményére alapozta a vádiratot. Szijjártó hangsúlyozta, hogy csalással fogadták el a dokumentumot, mert azt mondták, a szavazatok egy részét (a tartózkodásokat) nem veszik figyelembe. Szerinte megszegték a vonatkozó európai szerződések előírásait.
Újságírói kérdésre, hogy kilépnek-e az Európai Néppártból (EPP), Szijjártó azt mondja, a Fidesz a Néppárt tagja, ez a legnagyobb frakció, a Fidesz a legsikeresebb pártja. Az EPP-n belül világossá vált, hogy megosztottság van migráció kérdésében. Be kell látni, hogy a migrációpárti álláspontok számszaki többségbe kerültek. „Térjen vissza a néppárt a kereszténydemokrata útra, ezért harcolnak a jövőben is” - jelentett ki. „A Fidesz helyét kijelölték a magyarok, olyan közösségben kell hogy legyünk, ami elutasítja a migrációt. Küzdünk, amíg lehet" – fogalmazott.
Kérdésre, hogy mikor kötik meg a CEU-val a megállapodást, Szijjártó arról kezdett beszélni, nehéz lenne a magyar parlamenti képviselőkkel elfogadtatni, hogy más szabályok vonatkozzanak a CEU-ra, mint más egyetemekre. Az biztos, hogy a Közép-Európai Egyetem itt marad - mondta Szijjártó.
Arra, hogy mi következik ezután, „lengyel barátainkkal konzultáltunk, vétózni fogunk minden javaslatot, ami a másikkal szembeni szankció életbe léptetését jelenti" – jelentette ki Szijjártó Péter.
The New York Times: Európa konzervatívjai azt gondolták, irányíthatják Orbánt. Tévedtek.
A legnagyobb amerikai napilap, a The New York Times ezzel a címmel számolt be címoldalon a Sargentini-jelentésről szóló EP-szavazásról – szemlézte a cikket a 444. Az amerikai lap anyaga szerint Orbánra fenyegetésként tekint Európa vezetése, különösen a konzervatív szövetség, amely évek óta menedéket nyújtott neki. A lap szerint Európa konzervatív politikai pártjainak vezetői – köztük Angela Merkel német kancellár – eddig tartózkodtak attól, hogy fellépjenek Orbánnal szemben, nagyrészt azért, mert tagja volt a brüsszeli koalíciónak, és úgy gondolták, hogy irányíthatják.
De most az Európai Néppárt néhány vezetője – például Martin Weber néppárti frakcióvezető – arra jutott, ez hiba volt, és most szakítanak Orbánnal – ahogy egyébként ezt nagyon sokan valószínűsítik már egy ideje.
Orbánt nyíltan sosem bírálták keményen a szövetségesei, noha 2010 óta folyamatosan kapott bírálatokat az EU-ban. A magyar miniszterelnök viszont azzal elutasította a szövetségesei többségétől érkező kritikákat, hogy kompromisszumra törekszik, miközben gyakran alig mérsékelte a programját.
Ez addig nem zavarta a néppártot, amíg a fideszes EP-képviselők rendre megszavazták velük a törvényeket, és amíg úgy érezték, hogy Orbán víziója nem áll ellentétben az övékkel. Három éve viszont ez megváltozott, amikor Merkellel összekapott a migrációs kérdésben, majd 2016 óta Brüsszelt bokszzsáknak használja a hazai támogatottságának növelésére.
Az EU-ellenes retorikájával és a civilek elleni fellépésével sokak szerint átlépett egy határt – írja a New York Times, ami szerint ha a Fideszt kirakják az Európai Néppártból, többen csatlakozhatnak az ő új, bevándorlás-ellenes pártcsaládjához.
