Hatalmas tapsvihar tört ki szerdán az Európai Parlament baloldali és zöld frakciójában az után, hogy a testület több mint kétharmados többséggel elfogadta a Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentést. A dokumentum – amely egész pontosan az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szól – megszavazása nem csupán azért fontos az unió történetében, mert ilyen parlamenti szavazásra korábban még sosem került sor. Az elkövetkezendő hónapokban világosan ki fog derülni, hogy lehetséges-e kívülről megálljt parancsolni az illiberalizmusnak.
Aki az öt évvel ezelőtt elfogadott Tavares-jelentés utóéletére gondol, okkal mondhatja, hogy ez a forgatókönyv leginkább az álmok világához tartozik. A Rui Tavares portugál EP-képviselő által készített jelentés elfogadásának ugyanis semmiféle következménye nem lett, leszámítva azt, hogy a Fidesz az eljárást a rezsicsökkentés miatti bosszúhadjáratként mutatta be szavazóinak. A kormánypárt az eljárás ellenére könnyedén megnyerte a 2014-es választásokat, amely kétharmados többséget biztosított neki az országgyűlésben. A Sargentini-jelentés azonban már jóval többről szól, mert ezúttal az EP a hírhedt hetes cikkelyt élesítette egy tagállam ellen. Ami akár szankciókkal is járhat majd, ha az Európai Tanács a későbbiekben esetleg emellett döntene.
Az elárult ország - Magyar Hang
Az árulta el Magyarországot, aki egy hatalmi játszma folyományaként – önmagát az egész nemzettel azonosítva – ezt a bajt a fejünkre hozta. Vezércikk.
Befolyásolhatja mindez az Orbán-kormány hozzáállását az unió alapértékeihez? A hetes cikkelyt az unió egyszer már elindította egy ország ellen, így múlt évben karácsonyra a lengyel kormánnyal szemben megkezdődött az eljárás, amelyet akkor az Európai Bizottság kezdeményezett. A fő indok akkor a lengyel igazságügyi reform volt, amelynek értelmében a legfelsőbb bíróság 65 évnél idősebb tagjainak kényszernyugdíjba kell vonulniuk. A tanács azonban a mai napig nem jutott el odáig, hogy megszavazzák azt, hogy az országban ténylegesen fennáll az uniós értékek megsértésének egyértelmű veszélye. Hogyan reagált végül a bizottság lépésére a lengyel kormány? Július elején életbe léptették az igazságügyi reform sokat vitatott rendelkezését.
Ám a Sargentini-jelentésben bízó politikai erők nem csak amiatt aggódhatnak, hogy a lengyelek makacssága után aligha lesz könnyen hajlítható Orbán Viktor kormánya. A dokumentumot ugyanis éppen abban a pillanatban fogadták el, amikor a magyar kormánynak éppen jól jön egy kis szabadságharc Brüsszellel. A jövő évi EP-választásokig a most kezdődő és várhatóan hosszú hónapokig elhúzódó eljárást a Fidesz bizonyosan úgy mutatja majd be a szavazóinak, mint egyfajta keresztes hadjáratot a migrációt ellenző erőkkel szemben.
A korrektség számtana - Magyar Hang
Elképesztő számháború kezdődött el a megszavazott Sargentini-jelentés kapcsán. Holott azt már általános iskolában is megtanultuk, akárhány ismeretlenes az egyenlet, végeredmény mindig csak egy van.
Ebből már a vita előtt is ízelítőt kaphattunk, amikor a magyar kormányfő bejelentkezett egy videóüzenettel, és elmondta: valójában a bevándorláspárti képviselők bosszújáról van szó a magyarok ellen, mert azok úgy döntöttek, hogy nem lesznek bevándorlóország. Nem kétséges, hogy a jelentés kitűnő muníciót adott azoknak a politikai kommunikátoroknak, akik a jövő évben mindent megtesznek majd azért, hogy úgy mutassák be az EP-választásokat, mint amelyen eldőlhet a keresztény Európa sorsa. A tapasztalatok szerint ez a stratégia már eddig is kitűnően működött, ezért a Fidesznek most elemi érdeke, hogy a vita elhúzódjon.
Várható volt, nem fogadja el az EP-szavazás eredményét a kormány - Magyar Hang
A Sargentini-jelentés utórezgései, a Corvinus „gazdacseréje”, falusi útalap és egy újabb nemzeti konzultáció, ezúttal a családok helyzetéről. Ezek voltak az e heti kormányinfó fókuszpontjai.
Ha tehát az a kérdés, hogy megváltozik-e a magyar kormány magatartása az elkövetkezendő hónapokban, a válasz minden bizonnyal a nem, mivel ez élesen ellentétes az érdekeivel. Nekik most sokkal inkább kifizetődik kötni az ebet a karóhoz. Még olyan áron is, ha az muníciót ad azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek továbbra sem ocsúdtak fel az áprilisi megsemmisítő vereségükből. Ez a muníció egyébként is keserédes lesz: ők egyértelműen hazaárulóknak lesznek nyilvánítva, akik Brüsszel kottájából játszanak. Hosszú távon azonban a jelentés mégis korrekciókra kényszerítheti a Fideszt, amire már eddig is volt példa. Így aligha számíthatunk másra, mint hogy a kormány a szimbolikus kérdésben továbbra is hangosan képviseli majd az álláspontját. Más esetekben azonban hűen követi az uniós fősodort.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.
