Keleti nyitás kaviáros palacsintával

Keleti nyitás kaviáros palacsintával

Abe Sindzó japán kormányfő, Kaltma Battulga mongol elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon rendezett cselgáncsbajnokságon 2018. szeptember 12-én (Fotó: Reuters/Mikhail Metzel)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben az Európai Unió energiáit lekötik belső problémái és hatalmi harcai, addig a világ ázsiai pólusán egyre erőteljesebb a régió stabilitását és további felemelkedését szem előtt tartó mozgás. Oroszország és Kína az Uráltól keletre tartott grandiózus közös hadgyakorlatot, miközben Moszkva és Tokió újabb lépést tett a második világháborút lezáró békeszerződés aláírásához. S ha a Koreai-félszigeten is normalizálódik valamelyest a helyzet, újabb lendületet kaphat a térség gazdasági fejlődése. Ehhez azonban még másoknak is lesz néhány szavuk.

Míg a kínai elnökkel kaviáros palacsintát sütött, a japán kormányfővel cselgáncsot nézett az orosz elnök. Mindezt Vlagyimir Putyin a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon tette, ahol Oroszországon, Kínán és Japánon kívül a legmagasabb szinten képviseltette magát Dél-Korea és Mongólia is. Emellett minden delegációban százas nagyságrendben voltak üzletemberek, akik csak arra várnak, hogy a történelmi viták lezárásával további lehetőségek nyíljanak a gazdasági együttműködésben.

Oroszországot nemcsak a globális trendek, hanem a közte és a Nyugat között az utóbbi években feszültté vált viszony, a vele szemben bevezetett szankciók is Ázsia felé fordították. Moszkva a nyitást nem az európai kapcsolatok kárára hajtaná végre, de tény, hogy azok már e nélkül is érezhetően meggyengültek. Ezt a fordulatot belpolitikai szükségszerűségek, így Szibéria és a Távol-Kelet felzárkóztatása is inspirálja. Geopolitikai értelemben pedig az Egyesült Államok mindenre kiterjedő bekerítő hadműveletére kell új szövetségek keresésével vagy régiek megerősítésével reagálnia. Ez a szándék egyrészről az orosz–kínai stratégiai partnerségben jelenik meg, de a békeszerződés aláírásával Japán sem Oroszország elszigetelésében, sokkal inkább a gazdasági értelemben borítékolhatóan gyümölcsöző együttműködésben érdekelt.

Minél jobban szorongatják, Putyin annál erősebb - Magyar Hang

Az orosz gazdaságnak fájnak a büntetőintézkedések, amelyek valódi céljukat azonban így sem érik el.

Az ázsiai együttműködés Kína számára is fontos, hiszen az Egyesült Államok Peking növekvő befolyását már a Csendes-óceán térségében megfékezné. Egyrészt azzal, hogy egyes regionális együttműködési fórumokat éppen Kínával szemben erősít. Másrészt mindent megtesz azért is, hogy az új selyemutat mind a tengeri, mind pedig és szárazföldi nyomvonalon megakassza. Így tehát Pekingnek a kereskedelmi háború kibontakozásának közepette nemcsak új piacokra, hanem szövetségesekre is szüksége van. Ezt a törekvést szolgálta az oroszokkal közösen tartott hadgyakorlat. De legalább olyan fontos lehet ebben a játszmában az az orosz felvetés is, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalomban térjenek át a rubelben és jüanban történő elszámolásra. De ugyanígy figyelmet érdemel az Alibaba, valamint a Mail.ru, a MegaFon mobilszolgáltató és az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) közötti kétmilliárd dolláros stratégiai együttműködési megállapodás egy új, rubelalapú internetes kereskedési platform létrehozásáról.

A nagyszabású katonai erődemonstráció egyébként nemcsak az orosz határoktól nyugatra, hanem keletre, így Japánban is riadalmat keltett. Talán éppen ennek ellensúlyozására jelentette be ezzel egy időben Putyin, hogy Tokióval még az év végéig aláírhatják a békeszerződést. Abe Sinzo számára ez nemcsak azért lenne fontos, mert ez komoly gazdasági, befektetési lehetőségeket nyitna meg országa számára Oroszországban, hanem mert ellensúlyoznia kell Kína felemelkedését és legfőbb szövetségese elfordulását is. Amerika ugyanis a térség feltörekvő hatalma, Dél-Korea felé fordulva jól érzékelhetően hagyja kicsit gyengülni a megerősödött Japánt, míg Szöult Phenjannal tartja sakkban.

Ezzel egy időben az orosz felsőház elnökét, Valentina Matvijenkót észak-koreai látogatásán fogadta Kim Dzsongun is, aki Moszkva közbenjárását kérte az országa ellen hozott nemzetközi szankciók enyhítésében. Abe Sinzo ugyanakkor Vlagyivosztokban megkapta Putyin támogatását az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok sorsának rendezéséhez. És mint arra a japán kormányfő utalt, ha ezt és a nukleáris rakéták körüli gondokat megoldanák, el lehet felejteni a múltat, és normalizálni a diplomáciai viszonyt. A következő lépés pedig már a gazdasági segélyezés lehetne.

A tűzzel játszik Donald Trump - Magyar Hang

Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága tovább növeli a világ átrendeződése miatt eleve nagy bizonytalanságot.

Ez azonban aligha érdeke az Egyesült Államoknak, amelynek vezetése az orosz–japán megbékélést sem nézi jó szemmel. S akkor a mégoly ambivalens, ám az utóbbi időben látványosan virágzó orosz–kínai partnerségről nem is beszéltünk. Így aztán hiába lenne logikus és kölcsönösen előnyös a vlagyivosztoki fórum résztvevőinek együttműködése, Washingtonnak sem általában a régió, sem pedig egyes államainak megerősödése nem érdeke, ezért mindent meg is tesz azért, hogy a fennálló ellentétek ne oldódjanak. A játszma tehát a Távol-Keleten is tovább folytatódik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még 19. számban? Itt megnézheti.