Nincs benne digitális látványorgia, hiányoznak a galaktikus helyszínek is, és az aktuálisan népszerű világsztárok száma is a nullával egyenlő, mégis jobb kezdő hétvégét produkált hazájában, mint az Avatar, a Titanic vagy a Szürke ötven árnyalata.
Hogy a Klérus a lengyel társadalom érzékeny pontjára tapintott rá, azt mi sem mutatja jobban, mint a tény: a forgatás java része Csehországban zajlott, mivel hazai egyházi intézmény nem állt volna szóba az alkotókkal. A finanszírozás sem ment gond nélkül: a Polityka című hetilapnak adott interjújában a rendező elmesélte, számos üzletember négyszemközt elárulta, örömmel nézi majd meg családostól a filmet a moziban, de nem vállalhatja, hogy vállalkozóként összekössék vele a nevét.
Már az első nyilvános vetítés sem nélkülözte a botrányos mellékzöngéket. Mert igaz ugyan, hogy a Kler a legrangosabb hazai seregszemlén, a Gdynia városában rendezett filmfesztiválon közönségdíjat kapott, ám a lengyel köztévé mindenható és kormányhű ura, Jacek Kurski döntése nyomán a rendező köszönőbeszédét kivágták a közvetítésből. Majd következett a nézők rohama – már ha találtak mozit a környéken, hiszen voltak olyan filmszínházak, amelyek egész egyszerűen nem tűzték műsorra a megosztó alkotást.
A nézőket azonban láthatóan nem sikerült eltántorítani. Több olyan mozi is akad az országban, ahol egy nap alatt huszonnégy előadás zajlik a bemutató óta, párhuzamos termekben. A Business Insider lengyel kiadásának néhány napja közreadott összegzése szerint eddig több mint 2,5 millió néző volt kíváncsi a filmre, melynek főbb szereplői különböző rangú, és különféle függőségek (alkoholizmus, szexuális kicsapongás, korrupció) terhét cipelő papok és egyházi elöljárók. A túlzás nélkül parádés szereposztás – a legnépszerűbb kortárs lengyel férfi színészek java feltűnik a klérus tagjaként – önmagában nyilván nem elégséges ok a fokozott érdeklődésre.
Wojciech Smarzowski ugyanis nem olcsó provokatőr, és már eddig is komoly és fontos filmeket tett le az asztalra – mostani alkotása kapcsán a kritikák jó része elismeri például, hogy míg az egyházat keményen ostorozza, a hitet semmilyen formában nem teszi gúny tárgyává. Több kritikusi megszólalás egyenesen a világhírű egykori honfitárs, Andrzej Wajda szellemi örökösének és az előbbi által (nem egyedül) képviselt „morális nyugtalanság mozija” kortárs letéteményesének állítja be. Olyan rendezőnek, aki mindig fontos, és a lengyel társadalmat foglalkoztató témákhoz nyúl. Így tett például akkor is, amikor pár éve Drogówka címmel a korrupt rendőrségről forgatott hatásos és ugyancsak nagy visszhangot kiváltó filmet.
Smarzowski meglehetősen erős kritikai kereszttűzben áll a Jog és Igazságosság (PiS) vezette, kormányhoz hű jobboldali média részéről, ám ez nem olyan régen épp fordítva volt. Előző filmje, a szinte mindmáig tabuként kezelt, az ukránok által a lengyelek ellen elkövetett népirtásnak emléket állító Wolyn kapcsán balról kapott hideget és meleget.
Annak, hogy most a politika különös érdeklődéssel fordul legújabb munkája iránt, nyilván az is az oka, hogy küszöbön állnak Lengyelországban az önkormányzati választások. Bár a jelenlegi kormányerőnek, amely az Egyesült Jobboldal néven kötött szövetség élén vág neki a megmérettetésnek, nincs miért aggódnia, hiszen a közvélemény-kutatások számára kedvező forgatókönyvet jósolnak, nyilvánvalóan gesztusokat is kíván tenni az egyik legbiztosabb támogatójának számító katolikus egyház felé. Utóbbi – bár hatalmas érdemei voltak a lengyelség identitásának őrzése és a kommunizmussal folytatott szellemi küzdelem terén – nincs könnyű helyzetben. A Kler bemutatója óta tüntetések és cikkek formájában nagyobb mozgalom látszik kibontakozni, amely azt szeretné, ha az egyházi személyek által elkövetett bűnöket nem tussolnák el azzal a jól bevált gyakorlattal, hogy az érintett papot egyik parókiáról a másikra helyezik.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 22. számában jelent meg, 2018. október 12-én.
Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 22. számban? Itt megnézheti.
