A Fehér Ház gazdasági tanácsadóinak a félidős választás előtti jelentése vörös veszélyt emleget, mondván, szerintük Marx születésnapjának 200. évfordulója épp egybeesik azzal, hogy visszatér az amerikai politikába a szocializmus. Szerintük a kongresszusban és a küldöttek körében is egyre csak nő a szocialista javaslatok támogatása. A választáson résztvevő demokrata jelöltek egy része ezt támogatja, de maga a Demokrata Párt továbbra is kapitalizmus párti – olvasható a brit The Guardian napilap tudósításában.
Sokak szerint az egész a republikánusok próbálkozása, hogy semlegesítsék a demokraták Medicare for All (Társadalombiztosítást mindenkinek) elnevezésű egészségügyi javaslatát, amely Bernie Saunders demokratikus szocialista szenátor – ahogy ő hívja saját magát – nevéhez fűződik, s amely egy évtized alatt 32,6 ezer milliárd dollárba kerülhet.
A fehér házi tanácsadók szerint a javaslat olyan marxista gondolatokat tartalmaz, mint például egységes befizetést, magas adókat és ingyenes közösségi szolgáltatásokat, vagyis mindenki képességei szerint járuljon hozzá, és mindenki igényei szerint jusson a javakhoz. A jelentés szerint, ha a Medicare for All-t adóemelésből finanszíroznák, akkor a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékkal, azaz fejenként 7 ezer dollárral esne vissza 2022-ben. A dokumentum Margaret Thatchert idézi, miszerint a szocialista kormányok mindig túlköltekeznek, illetve azzal is érvel, hogy az önkényuralmi szocialista rezsimekben állami kézbe kerül a mezőgazdaság, ami viszont csökkenő élelmiszertermeléshez és tízmilliók éhhalálához vezet. Ezt bizonyítja a jelenlegi venezuelai krízis is.
32 644 milliárd dolláron vitázik Amerika - Magyar Hang
Az amerikai jobbos, konzervatív Mercatus Center friss tanulmányában kiszámolta, illetve megpróbálta kiszámolni a lehetetlent, azaz, hogy pontosan mennyibe kerülne az adófizetőknek a Medicare for all (Társadalombiztosítást mindenkinek) elnevezésű egészségügyi tervezet.
A jelentés ezen túlmenően az észak-európai országokat is kritizálja, mivel ezekre sokan szocialista sikertörténetként hivatkoznak: szerintük nem is igazi szocializmusról van szó, illetve hogy a skandináv országok életszínvonala 15 százalékkal alacsonyabb, mint az amerikaiaké. Ha az Egyesült Államok az 1970-es évektől a skandináv jóléti modellt követte volna, a reálértéken számtott GDP legalább 19 százalékkal lenne kevesebb, vagyis az átlagember évente 11 ezer dollárral lenne szegényebb.
Leszólják a svéd gyermeklóléti szolgáltatásokat is, mondván, hogy a nők nagy része az állami szektorban dolgozik, ahol olyan nők gyerekeinek viselik a gondját, akik szintén az állami szektorban dolgoznak. A sztánilizmus szelleme miatt pedig egy Ford Ranger pickup is sokkal dárágbb Finnországban (40 500 dollár), mint Amerikában (24 300 dollár).
A papírra vetett megjegyzések vegyes fogadtatásra találtak. Mindenesetre úgy tűnik, azzal próbálkoznak, hogy a demokrata jelölteket radikális szocialistáknak álltsák be, a jelentés pedig vázolja „veszélyeket”. Mindez azért van, mert a demokraták valóban úgy látják, hogy a kampányban az egészségüggyel lehet megszóltani az embereket, hiszen ez fontos téma a választóknak. De ettől még a demokraták határozottan nem szocialisták – mondta Michael Cornfield, a washingtoni George Washington Egyetem professzora.
Arról pedig már igazán nem is érdemes szólni, hogy a gazdasági tanácsadók kommunistázó, szocialistázó, marxozó anyaga, hogy, hogy nem, épp két héttel a amerikai félidős szenátusi és kongresszusi választások előtt pottyant le a Fehér Ház illetékes asztalára. Mivel a november 6-i voksoláson a kongresszus valamennyi, és a szenátus száz képviselői helyéből 35-ről dönthetnek, így a republikánusok szempontjából nagyon nem mindegy, hogy Trump elnöknek baráti vizeken, vagy ellenszélben kell eveznie a ciklusa második felében.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
