Az Egyesült Államok fegyverkezésbe kezd és arra törekszik, hogy nukleáris arzenáljának fejlesztésével gyakoroljon nyomást Oroszországra és Kínára – jelentette be Donald Trump amerikai elnök október 22-én, hétfőn, miután már a hétvégén jelezte: országa felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt. Habár Trump nem említette, hogy az oroszok tulajdonképpen mivel is sértik meg az egyezményt, meglehetősen határozottnak mutatkozott. Jelezte, azt sem érti, hogy elődje, Barack Obama miért nem hátrált ki annak idején a megállapodásból
Az INF-szerződés – a közepes hatótávolságú nukleáris erők rövidítése – a földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett, a hatótávolságot pedig 500–5500 kilométerben határozták meg. Csakhogy a szerződés tényleges betartásával kapcsolatban már igen korán komoly aggályok merültek fel. Míg a leszerelés folyamatát – melynek során 846 darab amerikai, illetve 1846 darab szovjet reaktív hajtású fegyvert semmisítettek meg – rendkívül szigorú ellenőrzési mechanizmus keretében valósították meg, addig az új eszközök kifejlesztésénél ez nem így működött.
A neve legyen Fort Trump! - Magyar Hang
Varsó még ki is fizetné, ha az Egyesült Államok katonai bázist létesítene a területén.
Így amikor az Egyesült Államok a térségünkben erősíteni kezdte a rakétavédelmi erejét, Vlagyimir Putyin azonnal bejelentette, hogy a szerződés nem lesz hatályos Oroszországra nézve, ha Washington nem hagy fel az egyre keletebbre húzódó fegyvertelepítési politikájával. Végül aztán az oroszok „csak” a CFE-szerződésből vonultak ki, amelyben eredetileg maximálták a hagyományos katonai eszközök és a haderők létszámát Európában. Egy évvel később azonban az amerikai hírszerzés bejelentette, hogy az oroszok tesztelték az SSC–8-ra keresztelt cirkálórakétájukat, amit Washington egyértelműen az INF-szerződés megsértéseként értelmezett. 2013-ban aztán újra előkerültek a vádak: e szerint az orosz hadsereg kétféle interkontinentális ballisztikus rakétát is tesztelt. Persze az oroszok azonnal reagáltak: Moszkva szerint épp az amerikaiak hagyták figyelmen kívül az egyezményt egyes pilóta nélküli repülőgépeik használatával, hiszen a szerződés a robotrepülőgépekről is rendelkezett.
Trump nem a liberális elvekre épít - Magyar Hang
Biztonsági téren politikai irányvonala azonban hegemonisztikus maradt, mint elődeié.
De akkor miért éppen most jött elő Trump azzal, hogy kivonul az egyezményből? Aki ismeri a hidegháború történetét, pontosan tudja, hogy a hasonló megnyilatkozások nem egyszer azt a célt szolgálták, hogy rászorítsák a másik felet bizonyos lépések megtételére – vagy leállítására. Így Trump mostani fellépése üzenet volt az oroszoknak, hogy ezúttal nem hagyják figyelem nélkül a szerződés megszegését. Nem is csoda, hogy Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára azonnal jelezte: Moszkva kész együttműködni Washingtonnal az INF végrehajtásával kapcsolatban felmerült kölcsönös kifogások ügyében.
Ám ennél is fontosabb, hogy a szerződést annak idején csak az amerikaiak és szovjetek írták alá, Kína viszont zavartalanul folytatta az INF-szerződés hatálya alá tartozó 500–5500 kilométeres hatótávolságú rakétáinak fejlesztését. Ez pedig nem csak Washingtont, hanem Moszkvát is aggasztja már jó ideje, így egy teljesen új megállapodás – amelynek ezúttal Kína is részese lenne – mindkét félnek érdeke lenne. Akárcsak Európának, amely számára a szerződés felmondása egyébként gyökeres változásokat hozna. És itt nem csak a fegyvertelepítésekről van szó, hanem a NATO kohéziójáról is, melynek tagjai amúgy is megosztottak abban a kérdésben, mennyire kell felfegyverezni Európát ilyen katonai eszközökkel.
A tűzzel játszik Donald Trump - Magyar Hang
Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága tovább növeli a világ átrendeződése miatt eleve nagy bizonytalanságot.
Eljöhet újra a nukleáris elrettentés időszaka? Ugyan erre a kérdésre egyelőre nem lehet választ adni – még előttünk állnak a diplomáciai tárgyalások –, annyi bizonyos: az INF-szerződés felmondásával mindenki csak veszítene.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
