Ukrajna kérésére hétfőn összehívták a NATO–Ukrajna nagyköveti szintű tanácskozását. Erre akkor van lehetőség, ha közvetlen veszély fenyegeti Ukrajna területi integritását, politikai függetlenségét, vagy biztonságát. A találkozó után Jens Stoltenbeg, a NATO főtitkára bejelentette, hogy a NATO-tagállamok egyöntetű támogatásukról biztosították Ukrajnát, egyúttal elítélték az újabb orosz agressziót az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban. A NATO felszólította az oroszokat, hogy vessenek véget a militáns csoportok támogatásának és vonják vissza haderejüket az ukrán területekről. Jens Stoltenberg emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában több mint négy éve háború folyik, s ezért Oroszországot terheli a felelősség. A NATO továbbra is kiáll Ukrajna mellett, politikai és gyakorlati segítséget nyújt az ukrán népnek. A főtitkár azt is bejelentette, hogy a NATO megerősíti katonai jelenlétét térségben.
Bírálta azt orosz fellépést Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. A lengyel politikus kijelentette, hogy Európa továbbra is egységes marad Ukrajna támogatásának tekintetében. Megszólalt az ügyben Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki az Európai Bizottság elnöki posztjának legfőbb várományosa. Weber a Twitteren ítélte el az orosz katonai agressziót, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiújult konfliktus miatt az európai szövetségeseknek még hatékonyabb védelemre van szükségük az orosz megfélemlítéssel szemben. A Szociáldemokraták frakciója azt javasolja, hogy az EU lásson el közvetítő szerepet Moszkva és Kijev között és ezt a feladatot bízzák az EU külügyi főképviselőjére, Federica Mogherinire.
A konfliktus miatt különleges aktualitása van a NATO-tagállamok külügyminisztereinek jövő heti, brüsszeli találkozójának. Főként annak fényében, hogy NATO-Ukrajna csúcsot is tartanának – ha Magyarország beleegyezne. A kisebbségeket hátrányosan érintő ukrán nyelvtörvény miatt azonban a magyar kormány több mint egy éve blokkol a katonai szövetségben minden, nagyköveti szintnél magasabb szintű tárgyalást. Emiatt már számos bírálat érte az Orbán-kormányt, a NATO-tagállamok jelentős része levélben is kérte, hogy ne hozza be Magyarország ezt a konfliktust erre a szinte, hiszen emiatt rendre meghiúsul az Ukrajnát támogató egységes fellépés. Ennek pedig Moszkvában örülnek leginkább.
Rendeletet írt alá hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) aznapi határozatáról, amely a hadiállapot azonnali bevezetését javasolja 2019. január 25-ig. A rendeletet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottsága az elnöki rendelet támogatását javasolta a parlamentnek. Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a javaslatot a bizottság valamennyi jelenlévő tagja támogatta.
Az ukrán hadsereget már hétfő reggel teljes harckészültségbe helyezték.
