Vajon mire lehet elég Trump ellen a demokrata előretörés?

Vajon mire lehet elég Trump ellen a demokrata előretörés?

Donald Trump a Fehér Házban 2018. augusztus 27-én (Fotó: Reuters/Kevin Lamarque)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár az előzetes mérések sokkal nagyobb demokrata előretörést jósoltak, a demokraták így is történelmi eredményt értek el több szempontból is: soha ekkora különbség még nem volt a két nagy párt között félidős választáskor szavazatok számában, soha még ennyi nő és kisebbségi nem került be (demokrata színekben) a képviselőházba. Történelmi az is, hogy 116 milliónyi szavazó adta le voksát; és bár ez még így is csak a szavazóképesek alig 50 százalékát jelenti, az elmúlt ötven évben ilyen magas részvételi arány nem volt, és soha ennyien még nem szavaztak a félidős választásokon se. Ez valószínűleg mind Trumpnak köszönhető: a saját bázisát is eléggé fel tudta tüzelni, és a vele szemben kritikusak tömegei is miatta, ellene szavaztak.

Az eredményeket kék hullámnak nevezni attól még enyhe túlzás lenne, hiszen a demokraták, bár fontos helyeken is tudtak nyerni, nagyon fájó vereségeket szenvedtek Floridában: bár esélyesek voltak a győzelemre, mégis, mind a kormányzói, mind a szenátori széket elveszítették, és ezen kívül is másik három szenátori helyet is. Ám, ha nem is volt kék hullám, kék előretörés egészen biztosan: Donald Trump elnök a hírek szerint elég idegesen reagálta végül le, hogy bebizonyosodott, népszerűtlensége nagyobb, mint népszerűsége.

Egyesült Megosztott Államok - Magyar Hang

Az Egyesült Államokban is szépen sikerült két párhuzamos valóságot kiépíteni. Létezik egy demokrata és egy republikánus dimenzió.

Mi változott? Azzal, hogy a következő képviselőházban többségbe kerültek, két nagyon fontos jogosultságot szereztek. Egyfelől annyi vizsgálóbizottságot állíthatnak fel, amennyit akarnak, és annyi embert idézhetnek be meghallgatásra, amennyit csak akarnak (ebben benne van, hogy jó eséllyel lehetőségük lesz az elnök adóbevallását is megismerniük); illetve, ha úgy alakulna, megindíthatják az impeachment-et, az elnök felelősségre vonását. Az, hogy ez a hivatalosan jogi, de inkább politikai eljárás átmenjen persze, egyelőre reménytelennek tűnik. Mert bár az alsóházban csak egyszerű többség szükséges az indítvány megszavazásához, a felsőházban, a szenátusban viszont kétharmadnyi szavazat kéne, és nem csak a kétharmad nincsen meg a demokratáknak, de még az egyszerű többség sem.

Az ezek mellett már csak ráadás, hogy tulajdonképpen obstruálhatják az elnök agendáját, ám ennek valódi tétje nincs, mivel az elnök rendeletekkel szeret kormányozni, és szívesebben kerüli meg a demokratikus intézményrendszereket; ráadásul nincs is benne túl nagy igény, vagy elképzelés, hogy bármilyen törvényjavaslatot benyújtson. Amit el akart érni – és ezen elsősorban a hatalmas, gazdagoknak és cégeknek kedvező adókedvezményeket kell érteni, illetve az Obama idejében hozott egészség- és környezetvédelmi intézkedések deregulációját –, azt már elérte így is.

Trump – aki csütörtökön lemondta a Buenos Aires-i G20 csúcson tervezett találkozóját Putyinnal az azovi tengeri orosz aggresszió miatt – a sajtóhírek szerint rosszul viselte tehát a részben az ő első két évéről szóló választási vereségét, annak ellenére, hogy saját magát ismét győztesnek jelentette ki, mivel a felsőházban, a szenátusban két hellyel még többet is sikerült szerezniük a republikánusoknak, mint korábban volt; négy demokrata szenátort is meg sikerült buktatniuk (bár két helyen viszont a demokraták fordítottak).

Újra itt a nukleáris elrettentés kora? - Magyar Hang

Az INF-szerződés felmondásával mindenki csak veszítene.

Az, hogy valójában ez nem győzelem, az mutatja, hogy 35 helyből 24-10-re a demokraták nyertek (egy helyen második forduló lesz), csak mivel a 35 megválasztandó szenátori székből 26-ot a demokraták védtek, így a relatív győzelmük is vereséget ért.

Az elnök dühét kabinetjének egyik tagján vezette le: az általa már régen kipécézett Jeff Sessions igazságügyminisztert kirúgta, akinek a legfőbb bűne az volt, hogy nem szabotálta a Robert Mueller volt FBI-igazgató által vezetett, az elnök ellen irányuló nyomozást. A Trump által kinevezett utód, Matthew Whitaker, Sessions eddigi kabinetfőnökének dolga lenne a Mueller-nyomozást lehetőség szerint eredmény nélkül befejeztetni, ám mivel jog szerint a hivatalos utódnak pont Sessions eddigi helyettesének, a Muellert kinevező Rob Rosensteinnek kéne lennie, nem biztos, hogy Whitaker bármit is el tud érni, amíg a Szenátus a kinevezést meg nem erősíti.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.