Petro Porosenko ukrán elnök alighanem úgy gondolta, hogy a hadiállapot bevezetésével időt nyer, és így az elhalasztott választásokig valahogy feltornássza a 2014 óta hatalmasat zuhant népszerűségét. Mert hiába nőtt szeptember óta a támogatottsága egy százalékot, a jelenlegi nagyjából nyolc százalék egyelőre arra sem elegendő, hogy a második fordulóba jusson. Egy szó, mint száz, Porosenko bajban van, ezért aztán egy ideje már lebegteti az ukrán sajtó, hogy ebből a slamasztikából igazából a választások elhalasztása tudná kirántani. S a hadiállapot kihirdetése nemcsak erre, hanem a hazafias érzelmek csúcsrajáratására is alkalmas. Ezért aztán nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy Porosenkónak úgy kellett a kercsi incidens, mint egy falat kenyér. Azt, hogy valójában ő provokálta-e ki a konfliktust, avagy „csak” kihasználja belpolitikai céljaira, döntse el mindenki maga. Az elnök újrázása szempontjából nem is igazán fontos.
Csakhogy – mint már mondtuk – Porosenko elszámította magát. A közlönyben ugyan megjelent, hogy egész Ukrajnára kiterjedően 60 napra bevezetik a hadiállapotot. A példányokat vissza kellett azonban hívni, mert a rada végül megmakacsolta magát és a hatvan napból lett harminc, az egész országból pedig tíz megye. Úgy hírlik, ebben közrejátszott egy telefonbeszélgetés is, amelyben Angela Merkel határozottan felszólította Porosenkót a demokratikus játékszabályok betartására. Egész pontosan arra, hogy a választásokat az eredeti időpontban, tehát március 31-én meg kell tartani. Németország azonban nemcsak ezért keménykedett, hanem azért, mert – mint a volt külügyminiszter Sigmar Gabriel nyilatkozatából is kiderül – egyáltalán nincs kedve háborúsdit játszani.
Ukrajnában holnaptól lövetnek? | Magyar Hang
Kijev már a kárpátaljai magyarokban is nemzetbiztonsági kockázatot lát. Beregszászban katonai bázist alakítanak ki.
Mint ismeretes, november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz határőrök elfoglaltak három ukrán hadihajót. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette Moszkvát és Kijevet, követelve az ukrán tengerészek elengedését.
Porosenko azonban hiába várta, hogy az incidenssel szankciók újabb hullámát zúdítja Oroszországra, ezúttal sem az európai nagyok, sem pedig az Egyesült Államok nem siettette ezt. A nyugati fősodor média ugyan teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett, Donald Trump is a konfliktusra hivatkozva mondta le a Buenos Aires-i csúcstalálkozót Vlagyimir Putyinnal, ám a valódi ok inkább az utóbbi napokban egyre súlyosabban rá nehezedő belpolitikai nyomás. Arra tehát Kijev hiába várt, hogy a feszültség növekedése beavatkozásra készteti nyugati támogatóit. Az Egyesült Államok számára jelenleg messze nem Ukrajna az első számú prioritás, az Európai Unió vezető államainak pedig már láthatóan elegük van az egész konfliktusból.
Ám még ennél is kínosabb az ukrán elnök számára, hogy a választásokig valamit mutatnia kell. Ami nem lesz egyszerű, hiszen a gazdaság romokban, a szociális helyzet szintén, a korrupció szintje semmit sem javult Viktor Janukovics óta, és a rendszer is éppúgy oligarchikus, mint öt éve. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy az ukránok új arcokra várnak. Ehhez képest a közvélemény-kutatásokat 15 százalék körüli mérésekkel vezető Julija Timosenko minden, csak nem új figura.
Moszkva és Konstantinápoly szakításához vezethet az ukrán pravoszlávok függetlenedése | Magyar Hang
Porosenko a Moszkvától való egyházi elszakadást az ukrán függetlenségi törekvések egyik dimenziójaként állította be.
A második helyre 9 százalékkal berobbant showman Volodimir Zelenszkij már igen – a hagyományos politikai erőknek nem árt nagyon odafigyelni rá. Már csak azért is, mert az egyik Ukrajnában dolgozó amerikai tanácsadó nemrégiben figyelmeztetett arra, hogy a választásokig még sok minden változhat és feltűnhetnek új jelöltek. Hát, az amerikaiak csak tudják. A rossznyelvek szerint ugyanis az a jelölt fut majd be, amelyik jobban megfelel Washingtonnak. Ez lehet a második fordulótól jelenleg egy százalékra lévő Porosenko is, bár az 50 százalékos elutasítottsága azért egy nyílt és tisztességes versenyben nem sok jót ígér.
Létezik tehát olyan feltételezés is, miszerint a Kercsi-szorosnál előre átgondolt ukrán provokáció történt. A három hajó ugyanis jól tudta, hogy az átjutáshoz az Azovi-tengert de facto ellenőrző orosz flotta engedélye kell. Korábban ezt meg is kérték, ám most ez elmaradt. Az oroszok pedig látványosan demonstrálták, hogy nemzetközi jog ide vagy oda, ki az úr a Krím környékén. Az incidensből belső használatra mind Porosenko, mind pedig Putyin kihozta, amit lehetett, a világ pedig háborút kiáltott. Csúnya játék zajlik, ám ott azért még nem tartunk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!
