Új kongresszus, harc az elnökjelöltségért, kormányátalakítás, csapatkivonás, határkerítés-vita miatti részleges közszféra leállás és bezárásra ítélt Trump Alapítvány. Így indul 2019, ez várható az amerikai belpolitikában.
A demokraták január elején átvették az alsóház vezetését; a felsőházban, a szenátusban, az enyhe republikánus többség egy kicsit még meg is erősödött, ám önmagában ez még nem jelenti azt, hogy teljes egységben Donald Trump mögött állnának. Az egyik újonnan felesküdött szenátor, a politikába a kormányzóság és a 2012-es republikánus elnökjelöltség után visszatérő Mitt Romney például jelentős kritikákkal illette őt – alkalmatlannak, rasszistának, szexistának, tisztességtelennek nevezve.
Jelenleg is 17 vizsgálat folyik az elnök ellen; ezek egyike megállapította, hogy alapítványa, ahol gyermekei és ő a vezető tisztségviselő (illetve valaki, aki nem is tudott róla), valójában nem jótékonysági szervezet, hanem egyfajta családi pénztárcaként működött, és azonnal bezárásra ítélte. Ezekben a vizsgálatokban, melyeket az elnök előszeretettel nevez boszorkányüldözésnek, már most több egykori embere bűnösnek vallotta magát, és voltak, akiket elítéltek.
Sőt, Michael Flynn nyugalmazott altábornagy ügyében – akiről kiderült, 2016-ban be nem jegyzett lobbistaként, tehát törvényellenesen, tevékenykedett a török kormány javára – a bíró kerek perec kijelentette, hogy a hazaárulást nem lehet megúszni, annak ellenére, hogy Flynn együttműködik a hatóságokkal – azaz, az eredeti vádalkut gyakorlatilag semmissé tette, az ügy pedig átcsúszott 2019-re. Ez tehát azt jelenti, hogy a bíró a vádalkut akkor fogja csak elfogadni, ha Flynn még több terhelő vallomást tesz, ami Trump számára még kínosabb lehet.
Semmi esély az elnök elmozdítására
Ez az elnök számára csak egy a kellemetlen ügyek közül, amik miatt kihátrálhatnak mögüle a szenátorok. Az, hogy Trumpot hivatalosan megvádolják, és elmozdítsák (impeachment), szinte kizárt. Bár a demokraták már a legelső napon, hogy átvették az alsóházban az irányítást, elkezdték ezt az úgynevezett impeachment-eljárást (illetve, törvényjavaslat van arról is, hogy az elnök ne adhasson kegyelmet saját családtagjainak, és arról is, hogy a jövőben az elnököt ne az elektorok válasszák meg), annak az esélye, hogy ez átmenjen, gyakorlatilag nulla.
Ha az alsóház meg is szavazná, a felsőházban húsz republikánus képviselőnek kéne átállnia, amire a mostani viszonyok között nincs esély. Sőt, még arra sem, hogy az alsóházban ez átmenjen. Nancy Pelosinak ugyanis kimondottan kedvező, hogy Trump az elnök, szó szerint mindenért őt lehet felelőssé tenni, ami a republikánus politikusok újraválasztási esélyeit jelentősen ronthatja majd 2020-ban – amikor is két államban kormányzót és több helyen önkormányzati választásokat tartanak majd.
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ne lehetne vizsgálatokat kezdeni Trump ellen. Pelosi például rögtön a beiktatásakor kijelölte a határokat: a Kongresszus elé invitálta az elnököt, hogy elmondja évértékelő beszédét, és a meghívóban rögzítette, a törvényhozói hatalom egyenlő ága a végrehajtói hatalomnak. Trump eddig azt hihette, hogy a Kongresszus érte, neki, alá dolgozik: Pelosi azonban egyértelművé tette, hogy ez nem így van. Arra a kérdésre pedig, hogy egyenrangúnak hiszi-e magát az elnökkel, úgy válaszolt, hogy nem ő gondolja így, hanem az alkotmány.
Mindenki beállt Pelosi mögé
Pelosi számára a hatalomba való visszatérés bravúros politikai mutatvány: saját demokrata képviselőtársai sem tartották őt eléggé progresszívnak, és szerettek volna fiatalítani ezen a poszton. Mégis, majdnem minden demokrata rá szavazott: még a mostanság felkapott Alexandria Ocasio-Cortez is, aki a szüfrazsett-mozgalomra emlékezve színtiszta fehérben esküdött fel, vagy Maxine Waters képviselő asszony is, aki már-már saját magát mémesítette meg, amikor a „Visszakérem az időmet!” felkiáltással adta rá szavazatát.
Ocasio-Cortez a valaha volt legfiatalabb képviselő asszony: a republikánusok céltáblája, ugyanis Bernie Sandershez hasonlóan saját magát demokratikus szocialistának nevezi. Egyike azoknak a fiatal képviselőknek, akikről fogunk még hallani, például amiatt is, mert meglebegtette, hogy a leggazdagabb amerikaiaknak 60-70 százalékos jövedelmi adót kéne fizetni, amiből egy zöld „New Deal”-t lehetne finanszírozni, hogy az Egyesült Államok 2030-ra teljesen átálljon a megújuló energiaforrásokra.
Az új képviselők amúgy is egy sokkal változatosabb Amerika képét mutatják: egy másik, új képviselő asszony, Thomas Jefferson Koránjára esküdött fel, Krysten Sinema, a nyíltan biszexuális és ateista szenátor asszony pedig az alkotmányra. Egy elemző az új, demokrata képviselőkhöz képest meglehetősen visszafogott republikánus társaikat egy 1950-es vállalati igazgatói értekezlethez hasonlította. Pelosi visszatérése már csak ebben a kontextusban is figyelemre méltó.
Egyesült Megosztott Államok | Magyar Hang
Az Egyesült Államokban is szépen sikerült két párhuzamos valóságot kiépíteni. Létezik egy demokrata és egy republikánus dimenzió.
Továbbra sem működik a közszféra jó része
A demokraták az első napon már megszavazták, hogy érjen véget a kormányzat részleges leállása. Az elnök ugyanis még előző év végén nem írta alá azt a kétpárti megállapodást, ami alapján az állam továbbra is működőképes marad, így jelenleg már több, mint két és fél hete nem dolgozik (és/vagy nem kap bért) kilenc minisztérium és több tucat kormányügynökség, hivatal mintegy nyolcszázezer dolgozója. Így például a komplett NASA, az amerikai űrkutatási hivatal munkatársai sem, de ami meglepőbb, az a belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) se működik, amelyhez többek között a bevándorlás, és az illegális migráció felügyelete, ellenőrzése tartozik.
Ez pedig azért különösen érdekes, mert Trump épp amiatt vétózta meg a megállapodást, hogy az nem tartalmazza azt az 5,6 milliárd dolláros kiadást, ami az ő Nagy Falának, azaz a déli határzár további építéséhez kéne. Ezt több okból nem fogják a demokraták sosem megszavazni – például, hogy kivitelezhetetlen, illetve nem szünteti meg az illegális migrációt, ezért is értelmetlen. Trump pedig emiatt őket okolja a leállással, azaz azzal zsarolja őket, hogy amíg nem kap pénzt az építkezésre, addig nem ír alá semmit.
A „mexikói fal" miatt részben leállt Amerika | Magyar Hang
Megbénult a finanszírozás az elnök és a demokraták költségvetési vitája miatt, 420 ezren dolgoznak fizetés nélkül az ünnepek alatt.
A leállás annyira kínos, hogy Cory Gardner republikánus szenátor már úgy véli, érdemes lenne leállni a leállással. Trump azonban nem enged, és még azt is meglebegtette, hogy nemzeti vészhelyzetet hirdet ki, amíg a fal nem kezd el épülni. Rá jellemző módon, nem is leállásnak mondja a leállást, hanem sztrájknak, és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, évekig fog ez tartani. (Ez már csak azért is érdekes, mert Trump, korábbi tanácsadói szerint kezdetben nem is akart falat építeni, ezt ők vetették fel neki egyfajta memoriter módszerként, hogy emlékezzen arra, hogy a migrációról beszéljen. Egyikük sem gondolta azonban, hogy az elnök ezt tényleg szó szerint meg akarja majd építeni.)
Egymásra mutogatnak
A minap Trump élő adásban, az egész nemzethez címezve tartott egy beszédet, amelyben a kormányzati leállásért a demokratákat okolta, mondván, ők nem szavazzák meg az Egyesült Államok biztonságához elengedhetetlen, betonból készült, ezer mérföld hosszú és legalább 10 méter magas falát, hiszen napi több ezer illegális bevándorlót tartóztatnak fel a határőrök.
Pár nappal ezelőtt pedig azt mondta, hogy az egyik korábbi elnök biztosította arról őt, hogy ők is megépítenék a védőfalat, csak nyilvánosan nem merik kimondani, amire azonnal az összes, még élő elnök szóvivője ezt cáfolta – tehát az elnök vagy nem mondott igazat, vagy a nem sokkal ezelőtt meghalt George H. W. Bushra gondolt.
Trump tehát nagyot emelt a téten: Lindsey Graham republikánus szenátor figyelmeztette is a republikánus szavazókat, ha nem támogatják az elnöküket ebben a kérdésben, az gyakorlatilag Donald Trump elnökségének végét fogja jelenteni. Nancy Pelosi és a szenátusi demokrata vezető, Chuck Schumer pedig közösen válaszoltak az ellenzék nevében: az elnökre terheltek minden felelősséget.
Nem sokan látnak fantáziát a jelenlegi Fehér Házban
Trump előző év végén nem csak ezzel a váratlan húzással rukkolt elő; azt is bejelentette, hogy kivonul Szíriából, amit a Kreml őszinte örömmel fogadott, és mivel ezt az elnök szokása szerint nem egyeztette senkivel, sem a Pentagonnal, sem a védelmi miniszterével, így utóbbi, Jim Mattis le is mondott.
A korábban agyondicsért tábornokot az elnök persze rögtön kritizálni kezdte; amerikai komikusok pedig meg is jegyezték, hogy eléggé furcsa az az adminisztráció, ahol az „Őrült Kutya” néven is emlegetett Mattis számít a józan hangnak. Nem ő volt az egyetlen, aki áldozatul esett az elnök év végi tisztogatásának. Még november elején kirúgta igazságügyminiszterét, Jeff Sessionst, december elején pedig egy másik tábornokot, az egykori tengerészgyalogost, kabinetfőnökét, John Kellyt is menesztette.
A helyzet ismét komikus módon káoszba fulladt: miután Trump kijelentette, hogy szó szerint legalább tízen akarnak mellette dolgozni, majdnem pont ennyien utasították vissza a lehetőséget, egyikük, a volt szenátor és korábbi elnökaspiráns Rick Santorum ráadásul élő adásban. Trump első jelöltje Nick Ayers, Mike Pence alelnök kabinetfőnöke volt. Az, hogy az alelnök embere nem akart a hivatali ranglétrán előre lépni, mutatja, hogy jelenleg nem sokan látnak karrier szempontjából fantáziát Trump Fehér Házában, inkább az alelnökben bíznak. Végül Mick Mulvaney, a Költségvetési Hivatal vezetője lett az ideiglenes kabinetfőnök.
2019-ben is Trump bukását vizionálják
Hogy a Szíriából történő kivonulás, a Trump által előidézett kormányzati válság és leállás, hogy a demokraták által visszavett alsóház, vagy más ok miatt (például, mert Mnuchin kincstárnok rosszul kezelte a helyzetet, vagy mert Trump le akarta mondatni a FED elnökét, aki erre nem hajlandó), de tény: az amerikai tőzsdeindex nagyot esett karácsonykor. A nagy gazdasági világválság óta legnagyobbat, és összességében rossz évet zárt.
Ha Trump a politikához nem is ért, a tőzsdeindex zuhanását ő maga is látja: korábban is ezt tekintette elnöksége egyik legfontosabb mutatójának, és újraválasztásának legbiztosabb jelének, azaz az esést saját esélyei romlásaként fogja fel. Ebben minden bizonnyal igaza is van. Egy korábbi republikánus tanácsadó, az idősebb Bushnak is dolgozó Alan J. Steinberg szerint 2019 Trump bukásának éve lesz, egyszerűen amiatt, mert ha esik a tőzsdeindex, akkor a cégek nyomást fognak gyakorolni az általuk pénzelt (az újraválasztási alapjukba bőkezűen adományozó) szenátorokra. Ők pedig meg fognak állapodni abban Trumppal, hogy elhagyhatja a hivatalt, ejtenek minden vádat, csak adja át a stafétát Mike Pence-nek. Ha nem így lesz, akkor is simán elképzelhető, hogy Trumpnak akad republikánus kihívója.
Indul a harc az elnökjelöltségért, egyelőre nincs sok fiatal aspiráns
Demokrata persze biztos lesz: az általa gúnyosan csak (mivel amerikai őslakos felmenőkkel büszkélkedő) Pocahontas névvel emlegetett Elisabeth Warren szenátor már most bejelentette, hogy indul a 2020-as elnökségért. Egészen biztosan nem ő lesz az egyetlen kihívó; a demokraták számára a fő probléma az lehet, hogy a legtöbb kihívó-esélyes jelöltjük 70 év feletti, amivel a fiatalabb szavazókat nehéz lesz megfogniuk.
Így az egyik esélyesnek gondolt egykori alelnök, Joe Biden 76, míg a nagy veterán, Hillary Clintont a 2016-os előválasztásokon sokáig megszorongató Bernie Sanders 77 éves, de felmerült még a szintén 76 éves egykori New York-i polgármester, Michael Bloomberg neve is. (Warren egyébként idén lesz 70 éves.) Persze még az is lehet, hogy egy hirtelen, üstökösként feltűnő csillag lesz a jelölt, mint volt az 2008-ban Barack Obama.
32 644 milliárd dolláron vitázik Amerika | Magyar Hang
Egy elemzőcég kiszámolta a lehetetlent, így a félidős választások előtt újra az egészségügyről beszélnek az Egyesült Államokban.
Fontos még egy kitekintést tennünk a Legfelső Bíróságra. Itt, Brett Kanavaugh megválasztásával, a korábbi status quo (4 liberális, 1 semleges, 4 konzervatív) megváltozott, akár évtizedekre is, mivel öt konzervatív bíró van jelenleg a testületben.
Ehhez képest a talán túlzó liberális félelmekkel és konzervatív várakozásokkal ellentétben a testület egyelőre nem változott át teljesen konzervatívvá: egyik első 2019-es feladatuk a „gerrymandering” ügyében hozandó döntés lesz, azaz, a választókörzetek durva, valamelyik pártnak kedvező újrarajzolása. Mindenesetre a Kanavaugh eskütétele óta az első, abortuszellenes ügy megvitatása is mostanában várható.
Az összes demokrata elbukott, aki ellenezte Brett Kavanaugh főbírói kinevezését | Magyar Hang
Észak-Dakota, Indiana, Missouri és Florida szenátora is komoly árat fizetett azért, mert a szexuális zaklatásba keveredő Trump-jelölt ellen szavazott – értékelt a Fox News.
Izgalmas évnek nézünk tehát most is elébe: Magyarországról csak remélhetjük, hogy a Trump által keltett politikai és tőzsdei bizonytalanság nem fog egy újabb recessziót, vagy súlyosabb esetben gazdasági válságot útnak indítani, és nem fogja tovább gyengíteni NATO-ellenes vagy éppen oroszbarát nyilatkozataival Amerika európai szövetségeseinek pozícióját, mert míg előbbi Magyarországra is begyűrűzve gazdasági visszaesést, utóbbi az az orosz befolyás további erősödését hozhatná magával.
