Észak-Macedónia: van-e jelentősége, hogy mi az ország neve?

Észak-Macedónia: van-e jelentősége, hogy mi az ország neve?

Szoborkompozíció Szkopjében, a Vardarnál. A háttérben Cirill és Metód, a túlparton a „Harcos lovon”, valójában Nagy Sándor szobra (Fotó: Majláth Ronald)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Görögország számára teljes diadal, nekünk nemzeti katasztrófa – így jellemezte a görög–macedón megállapodást a névvitáról Nikola Gruevszki, aki a macedón parlament végszavazása előtti estén újra hallatott magáról a Facebookon. Habár a hazájában korrupciós ügyben elítélt, majd a magyar kormány által befogadott bukott kormányfő ezúttal az észszerű kompromisszum szükségességéről beszélt, végül adós maradt azzal, hogyan lehetett volna megoldani a 27 éve húzódó névvitát.

Nem úgy Zoran Zaev és az általa vezetett Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), amely január 11-én elérte, hogy az albánok segítségével kétharmados támogatást szerezzen az alkotmánymódosításhoz – így az ország hivatalos neve Észak-Macedóniára változott.

Soros miatt menekült Gruevszki? Macedóniában ezen csak nevetnek | Magyar Hang

Szkopjéban sokan úgy vélik, a macedón kormány hagyta meglógni a börtönbüntetésre ítélt volt miniszterelnököt.

Alig telt el néhány óra, és az ellenzéki Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) előállt a követeléseivel: Hrisztijan Mickoszki pártelnök szerint azonnali parlamenti választásokra van szükség, méghozzá egybekötve az államfő megválasztásával. De ez még semmi. A politikus szerint a pártja a jövőben mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezt az igazságtalanságot – az alkotmánymódosítást – kijavítsák. – A nép világossá fogja tenni, milyen Macedóniát szeretne, egy alázatos Észak-Macedóniát vagy egy büszke, haladó és tiszteletre méltó Macedóniát! – hangoztatta, amivel azt üzente, hogy ha a pártnak a jövőben felhatalmazást adnak a szavazók, vissza fog csinálni mindent, amit a Zaev-kormány elért.

Ám ha alaposabban szemügyre vesszük a macedón névcserét, annyira azért mégsem drámai a helyzet. Ugyan a Preszpa-tónál kötött görög–macedón megállapodás értelmében az Észak-Macedónia név erga omnes hatályú, vagyis mindenre vonatkozik, az alkotmány bőven hagy helyet a macedón identitásnak. Először is: a módosítás nem érintette a nép nevét, de a macedón nyelvet sem, így szó sincs arról, hogy a jövőben „északmacedónokkal” találkoznánk Szkopje utcáin, akik „északmacedónul” beszélnek. Másrészt az ország himnusza, a „Ma, Macedónia felett” is maradt a régi, így továbbra is Macedónia felett született a szabadság új napja.

Macedónia: messze még az arany idők | Magyar Hang

Minden párt örül a népszavazás eredményének. Pedig a társadalom továbbra is rendkívül megosztott, és egy esetleges új választás tovább növelné a feszültséget.

De a mindenre vonatkozó hatály is erősen kérdéses: ha ugyanis ezt tényleg komolyan vennék, akár Zaev pártjának nevét is Észak-macedóniai Szociáldemokrata Szövetségre kellene változtatni. Arról nem beszélve, hogy az ország tele van olyan épülettel, emlékművel, amiről nyilvánvalóan nem verik le az eddigi táblát a névcsere kedvéért. Hiszen hogyan is hatna, ha a Grueszki-kormány idején Szkopje belvárosában felhúzott Porta Makedonia diadalíven egyszer csak kiegészítenék az ország nevét északkal? Mindemellett a tapasztalat is azt mutatja, hogy egy ország névváltoztatása nem jelenti azt, hogy az könnyen a közbeszéd részévé válna. Macedónia hivatalos neve eddig is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság volt, ezt a formulát senki sem használta a köznyelvben.

Ezeknél is fontosabb, hogy a macedón nemzeti identitás ma már létezik. Míg napjainkban egyre több macedón veszi fel a bolgár állampolgárságot, hogy ezzel könnyebben vállalhassanak munkát az EU-ban, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ők bolgárnak is tartanák magukat. De a történelem is azt tanítja, hogy egy ország nevének cseréje mit sem változtat a nemzeti identitáson. Ezt még az erőszakkal Szovjetunióba zárt nemzeteknél sem sikerült elérni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/3. számában jelent meg, 2019. január 18-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/3. Magyar Hangban? Itt megnézheti.