Örülnek az úgynevezett illiberálisok, hogy a radikális jobboldali Jair Bolsonaro lett a világ egyik fontos feltörekvő hatalma, Brazília államfője. Az új elnök eddigi megnyilvánulásait látva azonban épp a dél-amerikai ország eddigi szövetségese, a liberális világnak alternatívát kínáló Oroszország és Kína izgulhat. Merre fordul az új elnökkel Brazília?
Felforgatja a brazil bel- és külpolitikát az ultrajobbos volt katonatiszt. Bolsorano a Munkáspárt tíz évig tartó uralma után keményen elutasítja a liberális és globalista dogmákat, a politikailag korrekt beszédet, és bírálja az LMBTQ-közösséget. Ádáz harcot hirdetett a szocializmus ellen, kiáll a szabad fegyverhasználat, a halálbüntetés mellett, és nem riadna vissza a „nevelő célzatú” kínzásoktól sem a börtönökben. Bolsonaro olyan régi vágású konzervatív, aki a „rend, hazaszeretet és hit” hármasára alapozza politikáját. Rendpártisága megmutatkozik a bevándorlás kérdésében is. Példaképe Donald Trump és a volt perui elnök Alberto Fujimori. „Brazília mindenekelőtt, és az Isten mindenekfelett!” – hirdeti, így aztán nem véletlenül nevezik trópusi Trumpnak.
Illiberalizmus brazil módra - Győzhet-e a Trópusi Hitler? | Magyar Hang
A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro már ígéretet is tett arra, hogy beszántja a parlamentet, ha az elnökválasztás második fordulója után hatalomra kerül.
Az amerikai elnökre azonban nem csak jelszavaiban hajaz. Közös még, hogy alighanem azok is csalódnak bennük, akik eleinte örültek a sikerüknek. Az ideológiai hasonlóság ellenére különösen Moszkvában és Pekingben ábrándulhatnak ki gyorsan Bolsonaróból. A szocialista brazil elnökök ugyanis az Egyesült Államok politikai ellenpontjaként inkább Oroszországhoz és Kínához húztak. Brazília a világ öt jelentős gazdaságát egyesítő, jelenleg a világ GDP-jének 27 százalékát adó, szárazföldi területének 26 százalékát magában foglaló, a föld lakosságának majdnem felét, továbbá 42 százalékát lefedő BRICS nevű társulás oszlopos tagja.
Bolsonaro elődjéhez képest épp ellenkezőleg, határozottan támogatja az Egyesült Államokat és Izraelt. Meg is ígérte, hogy a brazil nagykövetséget áthelyezteti Jeruzsálembe. Az SBT tévécsatornának nyilatkozva Washington megelégedésére nem zárta ki azt sem, hogy amerikai katonai bázisok létesüljenek Brazíliában. Bár később – alighanem a brazil katonai körök felhördülésére reagálva – finomított ezen álláspontján, és megnyugtatott mindenkit, hogy elnöksége alatt nem enged amerikai katonai bázisokat az országba. Venezuela kapcsán mégiscsak kirohant a „kommunista állammal” közös hadgyakorlatot tartó Oroszország ellen, de élesen bírálta Brazília legnagyobb kereskedelmi partnerét, Kínát is.
A brazil trollface | Magyar Hang
Eljött a pillanat, amikor a trollkurzus már nemcsak az egyéni szabadságjogokat és a békét fenyegeti, hanem az esőerdőket, s ezáltal a Föld ökoszisztémáját.
Mindezek alapján nem véletlen, hogy orosz és kínai körökben Bolsonaro miatt aggódnak a BRICS jövőjéért. Egyfelől azért, hogy Brazília kilép a szervezetből, másfelől amiatt, mi lesz, ha bent marad, és belülről kezdi el bomlasztani a hármukon kívül Indiát és Dél-Afrikát tömörítő blokkot. Számolnak egy harmadik eshetőséggel is. E szerint Brazília visszafogja aktivitását a BRICS-en belül, és a politikai konjunktúrára kínosan ügyelve kétoldalú alapon fejleszti kapcsolatait a tagországokkal. Ha például Moszkva továbbra is támogatja Venezuelát, az hatással lesz a két ország viszonyára is. De ezt a relációt erősen befolyásolja majd az USA és Oroszország kapcsolatainak alakulása, ennek fényében a Bolsonaróra Washingtonból nehezedő nyomás is. Bonyolultabb a helyzet Kínával, amely egyfelől a brazil termékek egyik legnagyobb felvevőpiaca, másfelől Peking igen nagy tőkét fektetett be a brazil energetikai szektorba, a gépgyártásba és a mezőgazdaságba is.
Az új brazil elnöknek tehát előbb-utóbb választania kell a gazdasági célszerűség és a politikai szempontból adódó Amerika-barátság között. Amennyiben utóbbi mellett dönt, számítani lehet arra, hogy kivezeti Brazíliát a BRICS-ből, vagy éppen „trójai falóként” tartja bent. Kínát és Oroszországot persze nem tudná semlegesíteni, de ennek a forgatókönyvnek azért aligha örülnének Pekingben és Moszkvában.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/4. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
