Egyre elkeseredettebben próbálják útját állni a munkaerő további elvándorlásának régiónkban, ahol a gazdasági migráció már eddig is óriási problémákat okozott. Ez derül ki Zoran Dordevic szerb szociális miniszter szavaiból, aki ma már nyíltan beszél arról, hogy sok szerb ugyan turistaként utazik külföldre, végül mégis ott vállal munkát. Ezért Belgrád most egy koordinációs csoportot hozott létre, amely figyelemmel kíséri a Szerbiából kiinduló gazdasági migrációt, hogy ezután akciótervet dolgozzanak ki az elvándorlás okozta problémák orvoslására. Jelenleg ugyanis még pontos felmérések sincsenek az elvándorlásról, a becslések szerint évente 40 és 70 ezer között mozog azok száma, akik Nyugat-Európában próbálnak szerencsét.
Ráadásul ez csak a kezdet. Vészesen közeleg ugyanis az a dátum, amikortól nem uniós állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát Németországban. Berlin ugyanis decemberben elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében 2020-tól lehetővé teszik a nem európai uniós országokból érkező, képzett munkaerő alkalmazását. Ráadásul az új szabályozás értelmében a jövőben a németországi munkaadóknak már nem kell bizonyítaniuk, hogy az adott munkahelyre nem találtak megfelelő munkaerőt odahaza vagy az Európai Unióban. Emellett a városoknak és önkormányzatoknak is adott a lehetőség, hogy maguk változtassák meg az előírásokat a munkaerőpiac változásaival összhangban. Minderre azért volt szükség, mert Németországban már 1,2 millió szabad munkahely van, ahová nem találnak dolgozót. A jövőre életbe lépő változtatásoknak köszönhetően azonban rengeteg nyugat-balkáni országból érkező munkás számára válik lehetővé a munkavállalás és a letelepedés, így már nem fordulhat elő, hogy végül a német hatóságok egyszerűen hazaküldik ezeket a „gastarbajtereket”, így hívják ugyanis Szerbiában a Németországban dolgozó vendégmunkásokat.
Kevés sofőr maradt itthon, drágább lesz a fuvaroztatás | Magyar Hang
A szakma Nyugat-Európából hozna gépkocsivezetőket – mégpedig magyarokat.
De nem csak Szerbia néz szembe hasonló elvándorlási hullámmal. Horvátország még hat évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta egyre nagyobb ütemben fogy a lakosság. Csak 2017-ben 47 ezren távoztak az országból. A nem uniós balkáni országokban sem jobb a helyzet. Macedóniában például a lakosság egy része inkább felveszi a bolgár állampolgárságot, hogy azt ugródeszkának használva távozzon valamelyik nyugat-európai országba dolgozni. Hasonló a helyzet Koszovóban, ahonnan 2015 elején egyszerre csak tömegek indultak el Magyarország felé, hogy innen nyugatra távozzanak. A gazdasági helyzet mostanra ugyan stabilizálódott, de még nagyon távol áll attól, hogy perspektívát jelentsen a fiataloknak.
Még a fentieknél is sokkal rosszabb a helyzet Ukrajnában. A Geopolitical Futures elemzése szerint az egyre mélyebb szegénység és a katonai beavatkozástól való félelem új migrációs hullámot indíthat el Ukrajnából. Ez pedig nem is új jelenség: az IMF szerint 2 és 3 millió közé tehető azon ukránok száma, akik külföldön dolgoznak. Ez pedig cseppet sem meglepő egy olyan országban, ahol 8 százalékról 55 százalékra nőtt a szegénység 2014 és 2017 között. Mindebben jelentős szerepet játszott az infláció, ami különösen megkeserítette a lakosság életét. A burgonya ára a duplájára emelkedett, a répa ára pedig 60 százalékkal lett magasabb egy év leforgása alatt. A kilátások pedig egyáltalán nem jók: újabb megszorításokra lenne szükség a költségvetés rendbetételéhez, arról nem is beszélve, hogy hamarosan el kell kezdeni visszafizetni azokat a hiteleket, amelyeket Kijev még 2014-ben vett fel.
A gázhercegnő és a csokoládékirály helyett a komikusban reménykednek a magyarok | Magyar Hang
A hőn áhított vérfrissítés Volodimir Zelenszkij személyében érkezhetne meg Ukrajnában.
Így cseppet sem meglepő, hogy sokan attól tartanak, a jövő évtől még inkább felgyorsul a nem uniós európai országokból az elvándorlás. Habár az egymilliónál is több szabad németországi munkahely rendkívül vonzó az uniós integrációból kimaradt – vagy abban megrekedt – régiós országok lakóinak, a munkaerő elszívása minden eddiginél nehezebb helyzetbe sodorhatja régiónk gazdaságait. Olyannyira, hogy ma már, amikor csökkenő munkanélküliségről beszélnek a statisztikák, mindenki tudja, valójában csak a gazdasági migráció gyorsult fel.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én.
És hogy miről olvashat még a 2019/4. Magyar Hangban? Itt megnézheti!
