Donald Trump nemzeti vészhelyzetet fog kihirdeti, hogy megvalósíthassa kampányígéretét, jelentette be csütörtökön Mitch McConnell republikánus szenátusi vezető.
„Volt lehetőségem beszélni az elnök úrral, és tájékoztatott róla, hogy alá fogja írni a törvénytervezetet [ez egy kétpárti tervezet, ami többméteres határvédő fal helyett egy fémből készült kerítésre adna csak pénzt]. Ezen kívül egy elnöki rendeletet is ki fog adni, amiben nemzeti vészhelyzetet fog kihirdetni [a bevándorlás miatt]. Jeleztem felé, hogy támogatni fogom őt ebben a kérdésben.” Percekkel később Sarah Huckabee Sanders, az elnök szóvivője is megerősítette ezt egy körlevélben.
A kétpárti megegyezés hosszú történet végére tett volna pontot. Még tavaly karácsony előtt a demokraták és a republikánusok megegyeztek abban, hogy bár növelik a határvédelemre fordítandó kiadásokat, de az elnök által kért betonból vagy legalább acélból készült, több méter magas és több száz kilométer hosszú, még a 2015-ös kampányban beígért „Amerikai Nagy Fal”-ra nem biztosítanak forrást. Az elnök ezen annyira megsértődött, hogy nem írta alá a kormányzat működőképességét biztosító költségvetési törvénytervezetet, noha azt a Kongresszus mindkét háza elfogadta, a bevándorlás miatti vészhelyzetet emlegetve (valójában ez egy létező probléma, de vészhelyzet nincs), és követelte, hogy a költségvetés különítsen el erre a célra 5,7 milliárd dollárt (mintegy 1 608 milliárd forintot, nagyjából az egész éves magyar költségvetés 10 százalékát).
Mivel ilyen megállapodás nem lett, 2018. december 22-én részlegesen leállt a kormányzat, és egészen 2019. január 25-ig nem is indult újra, ezzel minden idők leghosszabb kormányzati leállásának rekordját állítva be, becslések szerint 11 milliárd dolláros nemzetgazdasági kárt is okozva ezzel. Trump ragaszkodott ahhoz, hogy legyen a költségvetésben erre a célra szánt pénz, a demokraták, a frissen újraválasztott Nancy Pelosival az élükön, ezt megtagadták, arra játszva rá, hogy az esetleges leállásért az amerikaiak inkább fogják Trumpot okolni – ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az elnök élő adásban mondta ki azt, hogy ha nincs meg a forrás, akkor büszkén fogja leállítani a kormányzatot.
Mivel egy ilyen leállás kétségkívül rossz, az ilyen helyzetekben a demokraták és a republikánusok egymást okolják, megpróbálva a másik oldalra kenni a felelősséget. Mivel Trump előre elvállalta a felelősséget, így nem volt meglepő, hogy az amerikaiak többsége (egy felmérés szerint 42 százalékuk) tényleg őt tartotta a kialakult helyzetért felelősnek (ugyanezen felmérés szerint a demokratákat 22 százalék okolta).
A kormányzati leállás ideje alatt Nancy Pelosi ügyes nyilatkozatokkal aratott Trump felett politikai győzelmet. Előbb meghívta az elnököt a szokásos évértékelő beszéd megtartására, melyre őt az alkotmány kötelezi, majd lemondta azt, azzal indokolva, hogy a biztonságát nem tudnák garantálni a leállás miatt, és javasolta, hogy küldje csak el papíron az évértékelő beszédet, vagy tartsa meg azt az Ovális Irodából. Az alkotmányból fakadó módon ugyanis az elnök nem rendelkezik teljhatalommal: a végrehajtó hatalom vezetőjeként a törvényhozó hatalmi ág székházába nem léphet be, csak meghívásra. Donald Trump hiúsága nagyobb volt eltökéltségénél, és véget vetett a leállásnak, így megtarthatta azt az évértékelő beszédét, amit a tévétársaságok élőben és főműsoridőben sugároztak; az elnöknek a magas nézettség mindig is fontos volt.
Nancy Pelosi's poignant clap goes viral
Nancy Pelosi clapped back. Literally. During President Donald Trump's State of the Union address, House Speaker Nancy Pelosi stood and clapped at the commander-in-chief with a grin that caught people's attention. "But we must reject the politics of revenge, resistance and retribution - and embrace the boundless potential of cooperation, compromise and the common good," Trump said prior to Pelosi's clap.
A patthelyzet Trump átmenetileg oldotta csak fel, mindössze háromhetes finanszírozást tett lehetővé a törvény, amit aláírt ez után. A két párt tárgyalói azóta próbálták meggyőzni egymást a hogyan továbbról, tegnapra egyeztek meg abban, hogy noha fal nem lesz, de kerítésről lehet szó; hibrid megoldás, amivel senki sem jár jól, de mindkét fél eladhatja a saját táborának, hogy neki lett igaza. A hírek szerint az elnök kijelentette, hogy nem örül a megoldásnak, de alá fogja írni a tervezetet.
A most kihirdetett vészhelyzet azt jelenti, hogy Trump ragaszkodik kampányígérete betartásához, még akkor is, ha ez újabb feszültséget szít közte és a Mitch McConnell vezette republikánus pártelit között. A republikánusok szenátusi vezetője ugyanis a hírek szerint privát megbeszélésen óvta az elnököt attól, hogy ilyen drasztikus lépésre szánja el magát, elsősorban alkotmányossági szempontok miatt; ahogy azt több republikánus oldalra húzó kommentátor is megjegyezte, egy későbbi, demokrata elnök ennyi erővel szintén elrendelhetne vészhelyzetet egy (sajnos borítékolhatóan menetrendszerűen érkező) újabb iskolai lövöldözés után, és hatalmi szóval fegyverezhetné le az amerikai lakosságot.
Az elnök viszont a pillanat uralásában érdekelt, abban, hogy a saját bázisát mindenképpen maga mellett tartsa, sőt, elkötelezettségükben megerősítse, ugyanis felmutatható eredmény híján egyre fogy az amúgy sem magasról indult népszerűsége, sőt, egyre inkább nyakára ég Robert Mueller nyomozása, ahol lassan arról szólnak a pletykák, hogy már a fiai és veje is a különleges ügyész célkeresztjében vannak.
