Ismét konfliktusokkal terhelt volt hétfőn a magyar diplomácia fellépése Brüsszelben. A magyar külügyminiszter nem is kertelt, megmondta, hogy ez a hét is arról szól, hogy a migrációval kapcsolatos kérdéseket megvitassák, de kijutott a bírálatokból az ukránoknak is.
Az elmúlt hetekben arról cikkezett a sajtó, hogy Magyarország megvétózza az Arab Ligával aláírandó szöveget, amelyet állam- és kormányfői szinten hagynának jóvá az EU és az Arab Liga vezetői ennek a hétnek a végén. Időközben azonban a szövegből kikerültek azok az utalások, amelyek az ENSZ migrációs paktumával kapcsolatosak és amelyről a magyar kormány hallani sem akart. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az egész megállapodás azt a célt szolgálná (legalábbis az erre vonatkozó részek), hogy gátat vessenek az illegális migrációnak, egységesen lépjenek fel az embercsempészekkel szemben, vagyis mindazok a célok benne szerepeltek, amelyeket a magyar kormány mindig hangsúlyoz. Az ehhez hasonló egyezmények ki szoktak térni a legális, munkavállalási, vagy tanulmányi célú beutazásokra is, ezeket szokta a magyar vezetés elfogadhatatlannak tartani.
Szijjártó Péter megint beolvasott Brüsszelben | Magyar Hang
Bár az ENSZ migrációs paktumát több ország is elutasította, erre hivatkozva csak Magyarország jelezte, hogy nem írja alá az EU–Arab Liga csúcs zárónyilatkozatát.
A másik vitatott dokumentum az EU és Svájc közötti keretmegállapodás, amelyet nem a külügyminiszterek, hanem az általános ügyek tanácsának tagjai vitatnak meg. Ez kedden lesz, ahol a másik napirendi pont a magyar és a lengyel jogállamisági vita. Ugyanakkor a mostani hírek arról szólnak, hogy a múlt heti éles tiltakozás után puhult a magyar álláspont és már aláírhatónak tartja a magyar kormány ezt a dokumentumot is, legfeljebb a maga részéről egy záradékkal látja el.
És végül az eddig sokan által hírből sem ismert Budapest Folyamat, amely az elmúlt 25 évben most jutott el hatodik alkalommal oda, hogy miniszteri szintű találkozónak adjon kereteket. Ez az együttműködés Európa és az egykori Selyemút mentén (Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Irak, Irán) lévő államok között biztosítana párbeszédet a migráció kérdéséről, kezeléséről. A folyamat alapokmányát Budapesten írták alá, jelenleg 52 tagja van, valamennyi EU-s ország mellett az Európai Bizottság is elkötelezett ezen ügy mellett, amely akár a kényes témák megvitatását is bevállalja. Szijjártó Péter azonban azt mondta, már nem ugyanaz a helyzet, mint 1993-ban volt, így a szerdán Isztambulban találkozó külügyminiszterek az EU nevében nem tudnak semmilyen dokumentumot aláírni. A magyar kormány jelezte fenntartásait a soros uniós elnökséget ellátó román kormánynak, akik vissza is vonták az előterjesztést.
Európai Hang
Hallottak önök már a Budapest Folyamatról? Nem csoda, ha nem, bár 1993-ban azért indították útjára, hogy elősegítse a migrációról szóló párbeszédet. Jelenleg 52 ország a tagja, melyek...
És a külügyi tanács napirendjén volt az ukrán külügyminiszterrel történő egyeztetés, akinek Szijjártó Péter ismét nyomatékosan felhívta a figyelmét arra, hogy módosítsák, illetve vonják vissza a kisebbségeket nyelvhasználatát hátrányosan érintő törvényeket, ellenkező esetben Magyarország továbbra sem támogatja az ukránok integrációs törekvéseit. Úgy tudjuk, a konfliktusban egyik fél sem hajlandó enyhülést mutatni, ezért annak megoldása nem is várható.
