Szerdára eljutottak odáig a britek, hogy az Európai Unió egyre türelmetlenebbül szemléli Theresa May sorozatos kudarcát abban a kérdésben, miszerint nem bírja átverni a brit parlamentben annak a megállapodásnak az elfogadását, ami az EU-ból való kilépés feltételeit tartalmazza. Maga a több száz oldalas megállapodás is hosszú tárgyalások, és egy sor kompromisszumnak az elfogadásával jött létre, és a brit miniszterelnök, Theresa May sem hitte a kezdetekben, hogy nem lesz többsége ebben a kérdésben.
Legutóbb tegnap szavazták le a brexit-megállapodást, és a 149 fős különbség – 242 igen, 391 nem szavazat – már csökkent a január közepi, 230 fős különbségű vereséghez képest, ám ettől még a brit parlament alsóháza ismét elutasította az egyezséget. Így lassan fel kell arra készülni, hogy a kilépésre akár a két fél megegyezése nélkül kerül majd sor március 29-én.
Brexit: megint elbukott Theresa May javaslata | Magyar Hang
A brit külkereskedelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott intézkedési terv egyébként 12 hónapra szól, és célja az esetleges megállapodás nélküli brexit üzleti és fogyasztói költséghatásainak minimalizálása.
A londoni kormány egyébként bejelentette, vámmentes lesz a brit importérték csaknem 87 százaléka akkor is, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. A fennmaradó 13 százaléknyi importértékre különböző vámtételek elegye lépne érvénybe, és ez elsősorban a marha-, a bárány-, a sertés- és a baromfihús-termékeket, valamint egyes tejtermékeket érintene, és maga ez a rendszer – és a tarifái – nagyjából megegyezik azzal, amely eddig az EU részeként védte a brit termelőket az unión kívülről érkező árukkal szemben. Az intézkedésre azért van szükség, mert megállapodás híján az Egyesült Királyság úgynevezett harmadik országgá válik a fő külkereskedelmi partnernek számító EU szemében, amellyel a kereskedelmet kétoldalú megállapodás híján a WTO szabályai szerint – azaz többnyire magas vámokkal súlyosbítva – kell bonyolítani.
Ugyanakkor azoknak a nagy-britanniai autógyártóknak azonban, amelyek termelése az Európai Unióval kiépített beszállítói hálózatokra épül, nem kellene vámot fizetniük az importált részegységek után. Ennek célja, hogy elkerülhetők legyenek a fennakadások a beszállítói hálózatok működésében, amelyeket egyébként a brit gazdaságban jelenlévő autógyártók hónapok óta folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt.
Véráldozattal is járhat a brexit | Magyar Hang
Nagy-Britannia és az Európai Unió szárazföldi határa a két Írország között húzódik majd. Az őrizet megerősítésével kiéleződhetnek a konfliktusok.
A brexit-folyamat talán legvitatottabb eleme, hogy megállapodás nélküli brit kilépés esetén miként lehetne elkerülni az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetését. A tervezet ugyanis kiemeli, hogy az átmeneti időszakban a brit kormány semmiféle ellenőrzést és vámot nem alkalmazna Észak-Írország és az Ír Köztársaság kétoldalú áruforgalmában. Utóbbit az EU-szkeptikus képviselők nem fogadják el ezt, ha nem jön létre olyan kétoldalú kereskedelmi egyezmény vagy technikai megoldás, amely ezt feleslegessé tenné.
A brit parlament szerdán este újból szavaz a brexitről, egy dologra biztosan választ kell adniuk az alsóházi képviselőknek: elutasítják-e, hogy az Egyesült Királyság akkor is kilépjen március 29-én az EU-ból, ha addig nem születik mindenki számára elfogadható megállapodás. Ha ezt megszavazzák, csütörtökön újabb voksolás következik, méghozzá arról, kérjék-e a kilépés időpontjának kitolását. Mindenesetre az EU kezdi elveszíteni a türelmét.
„Az
Európai Unióból távozó Egyesült Királyságnak és a
közösségben maradó 27 tagállamnak egyaránt a távozás
megállapodáson alapuló formája, a rendezett Brexit áll
érdekében” – hangsúlyozta szerdán Berlinben Angela Merkel
német kancellár, aki kiemelte,
hogy sikerült megőrizni a huszonhetek egységét, amiért köszönet
jár Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és
Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyalónak.
A német külügyminiszter szerint felelőtlenül jártak el mindazok, akik a londoni alsóházban ismét a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás ellen szavaztak. Heiko Maas hangsúlyozta, hogy a döntéssel egyre közelebb kerül a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen felszámolása. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi felelőse bejelentette, ha London nem közli, mit akar, 24 órás hosszabbításba sem szabad belemenni. Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Uniónak fel kell készülnie Nagy-Britannia uniós tagságának megállapodás nélküli megszűnésére, amely korábban még sosem került ennyire valószínű közelségbe, mint most. A főtárgyaló aláhúzta, az Európai Unió nem kívánja a megállapodás nélküli brit uniós kiválást, ugyanis "nem ezért dolgozunk". Az unió mindig is megállapodásra és rendezett kilépésre törekedett, továbbra is kész arra, hogy ebben a helyzetben is a lehető legjobb megoldás születhessen.
„Amennyiben London továbbra is ki akar lépni az Európai Unióból, mégpedig rendezett módon, akkor a jelenlegi, másfél éven keresztül tárgyalt az egyetlen megállapodás, amely ehhez most és a jövőben is rendelkezésre áll. Mindent megtettünk, amit tehettünk a brit kormány számára, hogy a megállapodás elfogadását az alsóházzal elérje. Mindent megtettünk az Ír-sziget stabilitásáért, és azért, hogy megőrizzük a nagypénteki megállapodást, valamint az uniós belső piacot, a gazdasági és jogi biztonságot. Ennél messzebb nem mehetünk. A kilépési tárgyalások lezárultak. Most Londonnak kell választ adnia arra, hogy a továbbiakban hogyan kíván eljárni a jövőbeli kapcsolatok terén” – hangsúlyozta Michel Bamier.
Közben egyébként olyan pletyka is elkezdett terjedni, hogy összpárti egyetértés körvonalazódik az ügyben, hogy ne tartsanak egy második népszavazást a brexitről. Ennek lehetőségét korábban már felvetették, ám az eljárás az írek esetét idézni, akiket „addig szavaztattak”, amíg bő tíz éve végül igent mondtak a lisszaboni szerződésre.
