A szövetséges államok viseljék a náluk állomásozó amerikai csapatok költségeit, ezen felül pedig fizessenek további 50 százalékot azért a kiváltságért, hogy mindezt megtehetik – ezt akarja elérni Donald Trump amerikai elnök és kormánya. A Cost Plus 50 tervezet „hadrendbe állítása” Magyarország számára is komoly kiadásokkal járhat.
Alig egy hónappal Mike Pompeo amerikai külügyminiszter magyarországi látogatása után még mindig felmerülnek újabb fejlemények, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a két ország együttműködésének további alakulását. A február 11-i budapesti találkozón született védelmi megállapodás szövegtervezete szerint – ahogy arról a Direkt36 írt – a magyar kormány elismeri az Egyesült Államok joghatóságát bizonyos ügyekben.
Egészen pontosan arról van szó, hogy a nemzet szuverenitására előszeretettel hivatkozó Orbán-kormány elfogadja, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák, akik egyébként szabadon mozoghatnak, jogsértő magatartásuk esetén az amerikai jogszabályok alapján legyenek elszámoltathatóak – ahogy erről nemrég mi is értekeztünk.
Szuverenitás mint politikai termék | Magyar Hang
A magyar–amerikai védelmi együttműködés nagy pofon az önrendelkezés feltétlen híveinek.
Március elején az amerikai lapok már arról cikkeztek – s ez minket is közvetlenül érinthet –, hogy a külföldön állomásozó amerikai csapatok költségeit a fogadó országok terhére kívánja róni Donald Trump amerikai elnök. Sőt, további 50 százalékot is követel tőlük azon az alapon, hogy ottlétük valójában igazi „jótétemény”, következésképpen a kiváltságos helyzetből fakadó előnyöknek mintegy ellenszolgáltatásaként vitán felül állóan megilleti őket némi honorárium. Meg egyébként is, a NATO tagországai különösen keveset költenek védelmi célokra. „Azok a gazdag országok, amelyeknek védelmet biztosítunk, mind a felszólításunk alatt állnak. (…) Nem lehetünk mások bohócai” – mondta az elnök január 17-én a Pentagonban.
Trump és kormánya úgy látja, hogy a NATO-tagországokat a Cost Plus 50 elnevezésű tervezettel hatékonyan ösztönözni tudja védelmi kiadásaik növelésére. Az amerikai Bloomberg március 8-i riportjában amerikai kormányzati tisztviselők tucatjára hivatkozva írja, hogy Németország és Japán vonatkozásában már megkezdődött e megállapodási szándék írásos megfogalmazása. Hozzáteszik, hogy bár egyelőre csak két közvetett érintettről beszélnek, senki nem mondta, hogy ezeket ne követnék a közeljövőben további bilaterális szerződések.
Tavaly júniusban a Bukaresti Kilencek varsói csúcstalálkozójának egyébként éppen a NATO költségvetésének növelése volt az egyik fő témája. Áder János akkor a 29 NATO-tagországot három csoportra osztva értékelte a helyzetet: az első csoportba tartozik az a 8 állam, amely képes teljesíteni azt a feltételt, hogy a védelemre a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát fordítsa; a második csoport országai, bár erre nem képesek, mégis világos elképzelésük van arról, hogy a jövőben ezt hogyan fogják elérni – 9 ilyen tagország van, köztük Magyarország; a többi pedig, amellett, hogy nem éri el a meghatározott szintet, még csak fel sem vázolta, hogyan akar ezen változtatni.
Benkő Tibor: Nincs oroszveszély | Magyar Hang
A kormány nem aggódik sem az orosz-ukrán konfliktus miatt, sem pedig azért, mert Trump felmondta az Oroszországgal kötött atomegyezményt.
A KSH 2017-re vonatkozó adatait alapul véve, az akkori GDP-vel számolva a NATO-nak fizetendő védelmi költségeink valamivel több, mint 767 milliárd forintot tesznek ki. Ha figyelembe vesszük, hogy 2018-ban 565 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott a honvédelmi tárca, s ez Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint a tervezettnél magasabb összegű ráfordítást jelentett, igazán foghatjuk majd a fejünket akkor, ha Trump további súlyos terheket aggat a vállunkra – részben azzal az álságos, már-már Voltaire Candidejába kívánkozó felkiáltással, hogy egyébként ez a lehető legjobb, ami történhet velünk.
Magyarország 20 éve a NATO-ban
Kedden volt épp húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott a NATO-hoz. Ennek kapcsán Magyarország 20 éve a NATO-ban címmel konferenciát tartottak szerdán az Országházban. „A NATO-nak nélkülözhetetlen szerepe van a világpolitikai egyensúlyok fenntartásában, egyre több és egyre súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznie, ezért élő szövetségként kell megőriznünk” – jelentette ki Kövér László. Az Országgyűlés MTI által idézett elnöke a konferencián leszögezte: „szövetségi és nemzeti szinten is képesnek kell lennünk alkalmazkodni korunk biztonsági kihívásaihoz. Az olyan kihívások, mint a déli és keleti periférián tapasztalható válsághelyzetek, az illegális migráció és a terrorizmus, egyre komolyabb feladatok elé állítják a szövetséget és ezen belül Magyarországot is.” Hangsúlyozta: „az ezeknek való megfelelésnek nincs alternatívája, ha szavatolni kívánjuk biztonságunkat, és meg kívánjuk őrizni NATO-n belüli érdekérvényesítő képességünket. Ezért is fontos, hogy a szövetségesi szerepvállalás megőrizhesse erőteljes támogatottságát az Országgyűlésben és a társadalom egészében.”
Kövér szerint „Magyarország elkötelezettsége a szövetség által képviselt értékek mellett és a közös erőfeszítésekhez tett hozzájárulás egyértelmű elismerésnek örvend a NATO-n belül és azon kívül egyaránt. Magyarország komoly támogatást biztosít a szövetség műveleteihez, és nem kíván csak haszonélvezője lenni a NATO által tagjainak nyújtott biztonsági garanciáknak.”
Benkő Tibor szintén arról beszélt, a NATO nemhogy elvesztette volna létjogosultságát, ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik a transzatlanti térség biztonságának fenntartásában; a washingtoni szerződés 5. cikke, a kollektív védelemről szóló rész Magyarország katonai biztonságának sarokköve. A honvédelmi miniszter egyúttal jelezte, nem szabad elfeledkezni a 3. cikkről sem, miszerint a szövetség erejét a tagországok katonai képességei adják. Ennek nyomán a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program a NATO-t erősíti - mondta a tárcavezető. Benkő Tibor azt is kiemelte, hogy Magyarország külön hangsúlyt fektet a walesi vállalások teljesítésére, már tavaly a GDP 1,41 százalékát fordította védelmi célra, s 2024-re elérjük a 2 százalékot. Ennek nyomán átfogó haditechnikai modernizációt hajtanak végre a légierő, a szárazföldi erő, a különleges műveleti erők, a logisztika, és a kibertér területén – ismertette a miniszter, aki szerint ennek köszönhetően a Magyar Honvédség technikai eszközei és hadi képességei tekintetében is a régió egyik meghatározó haderejévé válhat.
