Feszülten várja a világ, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping március végi találkozóján születik-e megnyugtató megállapodás az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban. Az áttörés ugyanis e kérdésben egy időre megszabhatná a geopolitikai folyamatok irányát is. De a várakozás azért is felfokozott, mert Washington nemcsak Pekinggel, hanem Újdelhivel és Berlinnel is háborúban áll.
Keményen beleállt az amerikai elnök a Kínával szembeni gazdasági harcba. Tavaly több körben büntetővámokat vetett ki számos kínai importárura, mire a kínaiak is extra vámokkal válaszoltak. Közben megrekedtek a két ország közötti tárgyalások is, amelyeknek a két elnök év végi találkozója adott csak új lendületet. Azóta mindenki azt várja, hogy megszülessen a megállapodás. A kiszivárgott információk szerint Kína több téren is kész az engedményekre, így például több amerikai árut vásárolna, ám egyelőre kérdés, hogy a március végi csúcson áttörést érnek-e el a felek, vagy az új egyezmény csak időlegesen csökkenti a feszültséget.
Elhúzódhat az amerikai-kínai kereskedelmi háború, Magyarország is megérezheti | Magyar Hang
Senkit ne tévesszen meg, hogy az argentin G20 csúcstalálkozón Donald Trump és Hszi Csin-ping tűzszünetet kötött.
A Donald Trump által indított kereskedelmi háború tehát még nem zárult le, ráadásul több fronton is folyik. Így például nehéz tárgyalások várnak az Egyesült Államokra Indiával is. Annak ellenére, hogy ez utóbbi országgal a kétoldalú kereskedelemben jelenleg mutatkozó 22 milliárd dolláros amerikai negatívum szinte eltörpül a kínai relációban meglévő 566 milliárd dollárhoz képest. Washington – vélik a Bloomberg elemzői – keményebb lesz Újdelhivel szemben is. A gazdasági hírügynökség úgy értesült, hogy az indiai exportot teljesen kizárhatják a mintegy kétezer árucikket a vámok alól mentesítő GSP-rendszerből. Az Egyesült Államok eltökéltségét mutatja, hogy tavaly novemberben 50, Indiából érkező árucikk kedvezményeit már megvonták. Az indiai tárgyalók szerint a kereskedelmi mérleg hiánya kezelhető, a fejlődő világ részeként pedig méltányos az országuknak adott engedmény, ráadásul Újdelhi kész összefogni Washingtonnal Kína megfékezésére is.
Gyengülőben a világ stratégiai stabilitása | Magyar Hang
Ázsia tovább erősödött, folytatódott Európa gyengülése, Amerikát pedig a belső hatalmi harcok kötik le.
De Amerika most a szövetségeseit sem kíméli. A kereskedelmi minisztérium a minap nyújtotta be jelentését Donald Trumpnak, azt vizsgálva, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e az Egyesült Államoknak a nagymértékű jármű- és alkatrészimport. Egyes források úgy vélik, a tárca arra jutott, hogy igen, és ennek nyomán az elnök védővámokat rendelhet el, mint tette tavaly az acél- és alumíniumáruk esetében is. Az USA-ban 2017-ben értékesített körülbelül 17 millió autónak valamivel kevesebb mint fele származott importból. Legtöbbjük Kanadából és Mexikóból érkezett, amelyek nagy valószínűséggel mentességet kapnának a Fehér Ház által korábban ígért 25 százalékos büntetővámok alól. Nem így a német autógyárak, amelyek tavaly mintegy 470 ezer járművet szállítottak az Egyesült Államokba Németországból. Az Európai Unióban 10 százalékos vámot kell fizetni az amerikai gyártmányok importjáért, az EU-ban gyártott autókat viszont csupán 3 százalékos vám terheli az Egyesült Államokban.
Ha Washington betartja fenyegetéseit, az Egyesült Államokba irányuló német autóexport hosszabb távon a felére csökkenhet. Gabriel Felbermayr, az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet külkereskedelemmel foglalkozó részlegének vezetője elmondta, a vámemelés összességében 7,7 százalékkal csökkentheti a német autókivitelt, ami mintegy 18,4 milliárd eurónak felel meg. Egy ilyen lépésre az Európai Bizottság minden bizonnyal azonnal válaszolna, így az EU sem feltétlenül tartaná magát a több amerikai szójabab és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására tett korábbi vállalásához. Az is kiszivárgott, hogy ez esetben vámokkal terhelnék meg a Caterpillar, a Xerox és a Samsonite termékeit.
Nekünk is gondot okozhat a német gazdaság stagnálása | Magyar Hang
Akár egy százalékkal is visszavetheti a német gazdasághoz igen erősen kötődő magyar GDP idei bővülését, ha recesszióba kerül a német gazdaság.
Ez sem vigasztalhatná azonban a német autógyártókat és beszállítóikat. Győrben vagy Kecskeméten minden bizonnyal munkahelyek kerülnének veszélybe, és egy ilyen forgatókönyv negatív hatással lenne a GDP növekedésére is. A Moody’s számításai alapján a magyar gazdaság bővülésének üteme 0,1 százalékponttal mérséklődne, ha Amerika vámot vetne ki az európai autók importjára. Ennek makrohatása önmagában tehát mérsékelt lenne, amennyiben azonban a globális kereskedelmi viszályok intenzívebbé válnak, az már erőteljesebb ellenszelet jelentene Magyarország és a szélesebb térség számára.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/11. számában jelent meg, 2019. március 14-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/11. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
