Áprilisban elnököt választanak Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán országában. Ki áll nyerésre, a heavy metal rajongó vagy a nyugalmazott konzervatív tábornok?
Tegyük újra naggyá Indonéziát! – ez az egyik jelmondata az elnökségért versenybe szálló 67 éves Prabowo Subiantónak. Ismerős a szlogen? „Már régóta mondom, bizonyára tőlem másolta Donald Trump is” – magyarázta a hasonlóságot firtató újságíróknak.
Populista szólamok, erős vezető, a nép egyszerű gyermeke, aki bátran kiáll hazájáért, sőt szembeszáll a belső és a nemzetközi elittel is – nem ismeretlen fogalmak manapság. S miután a módszert a világ számos országában sikerrel alkalmazzák, Prabowo is megpróbálkozik vele. A hasonlat azonban több ponton is sántít: valójában az ország pénzügyi, gazdasági, politikai krémjéhez tartozó családba született, nagyapja a Bank Negara Indonesia alapítója, apja az autokratikus rezsimet két évtizedig fenntartó Suharto gazdasági minisztere. Ő maga a diktatúra idején a hadsereg elitegysége a Kopassus parancsnoka, sőt a diktátor, Suharto veje. Mára egyébként dúsgazdag üzletember, aki a tábornokként elkövetett, feltételezett gyilkosságok és emberrablások vádja alól a mai napig nem tisztázta magát.
A terror új arca | Magyar Hang
Indonéziában családok követtek el öngyilkos merényleteket. Az országban egyre növekvő aggodalmat okoz az Iszlám Államhoz csatlakozó állampolgárok ügye.
Ezzel szemben az ország jelenlegi elnöke, a tíz évvel fiatalabb Joko Widodo az első elnök Indonézia történelmében, aki valóban az eliten kívülről érkezett. Jokowi, ahogy az indonézek emlegetik, szegény családba született, erdőmérnökként, majd bútor-nagykereskedőként csinált karriert. Szülővárosa polgármestereként lépett be a politikába, később Jakarta kormányzójaként hívta fel magára országosan is a figyelmet. A szegényeket nem csupán retorikai szinten támogató elképzelései, a korrupció, nepotizmus felszámolására tett erőfeszítései, az első fővárosi metróvonal munkálatainak megindítása hamar népszerűvé tették. És közvetlensége is – a fiataloknak szimpatikus volt, hogy a heavy metal rajongó politikus olykor megjelent zenei fesztiválokon, rock koncerteken, de soha nem a VIP-szektorban, hanem a tömegben elvegyülve. Öt évvel ezelőtt szintén Prabowóval küzdött az elnöki székért, akkor győzött. Bár a legtöbb közvélemény-kutató szerint ezúttal is ő áll nyerésre, az április 17-i választásig még fordulhat a kocka.
Indonézia társadalmi konfliktusainak jó része a szigetvilág vallási, etnikai széttagoltságából ered. A mintegy 17 ezer szigetből álló ország a világ legnépesebb muszlim állama. Bár itt az arab országokénál jóval békésebb és megengedőbb az iszlám, az utóbbi évek erősödő konzervativizmusa érezhető a politikában is. Az ország államformája elnöki köztársaság, ahol az elnökről ötévente közvetlenül szavaznak, de most kerül majd sor a nemzeti, illetve a tartományi parlament tagjainak megválasztására is.
Az erősödő hijrah mozgalmat, a konzervatív iszlám fordulatot kívánja meglovagolni Prabowo, aki a vallás védelmezőjeként, a „valódi muszlim jelölt” szerepében tetszeleg – amellyel valóban sok támogató szavazatra számíthat. Jokowi, bár szintén muszlim, de liberálisabb megközelítéssel, éppen ezért alelnökjelöltjeként egy idős, tekintélyes muszlim vallástudóst választott. Kérdés, emiatt nem csalódtak-e benne azok, akik éppen az általa képviselt modern vallásfelfogással szimpatizáltak.
Az elmúlt öt év elnökségének szikár eredménylistája ugyanis nem győzhet meg tömegeket. Bár ambiciózus elképzelésekkel indult, ezekből keveset sikerült megvalósítania. Grandiózus tervek készültek az ország infrastrukturális fejlesztésére, autópályák, tengeri és légi kikötők, vasutak építésére – ezekbe a projektekbe ömlött is 300 milliárd amerikai dollár, de keveset sikerült mostanáig befejezni. Ígérte a szegénység drasztikus csökkentését – ez is csak részben sikerült, becslések szerint ma is közel 28 millió indonéz él a szegénységi küszöb alatt, s változatlanul nagy a szakadék a kevés vagyonos és a szegények tömegei között. A GDP növekedése is elmaradt a várt 8 százaléktól, a rúpia sokat gyengült az utóbbi időben. A fiatal munkanélküliek aránya (15,8 százalék) rekordot döntött, ami akkor is fájó pont, ha közben öt év alatt 10 millió új munkahely létesült. Miközben Jokowi igyekezett a külföldi befektetők helyzetét könnyíteni, Prabowo azzal támadja, hogy az országba csábított külföldiek (jórészt kínaiak) elveszik az indonézek munkáját.
Újra belobbant a tűzgyűrű - Hogy érhette felkészületlenül Indonéziát a szökőár? | Magyar Hang
Nincs elég ivóvíz, élelem, az elcsigázott túlélők az utórengésektől félve nem mernek hazatérni – sokszor nincs is hová.
S hogyan változhatnak a külkapcsolatok a választás után? A kampányban erről kevés szó esik, pedig az ország nagy lehetősége, hogy idén januártól két évig az ENSZ biztonsági tanácsában nem állandó tagként vesz részt. Amit tudni lehet, hogy a jelenlegi elnök tovább vinné az eddigi – turizmust, külföldi befektetőket vonzó – vonalat, Prabowo viszont befelé fordulóbb, a lakosság egy részének támogatását bíró, idegenellenes politikát folytatna.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/11. számában jelent meg, 2019. március 14-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/11. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
