Az utóbbi évek legnagyobb, Lengyelországba tervezett NATO-s beruházása az oroszokkal szemben nyújthat biztosítékot a szövetség tagországai számára.
Mit tanulhat Európa Oroszországtól? – kérdezte januárban a Válasz Online Ben Hodgestól, az amerikai hadsereg volt európai főparancsnokától. Tekintettel Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök tavaly szeptemberi fehér házi látogatására, ahol kifejezte az oroszok térnyerésétől való félelmét és a közép-kelet-európai térségben amerikai katonák állandó jelenlétét szorgalmazta, a visszavonult altábornagy válasza nem okozott különösebb meglepetést. „Azt, hogy soha ne bízzon meg benne, és ne várja el, hogy bármilyen egyezséget betart, hacsak ahhoz nem kapcsolódik teljes átláthatóság vagy valamilyen erős ellenőrző eljárás” – fogalmazott.
Lengyelország az elmúlt időszakban többször is kérte az Egyesült Államokat, hogy tegye lehetővé egy állandó katonai bázis kialakítását, amely ellensúlyozhatná az oroszok erősödő katonai jelenlétét és aktivitását. A lengyel államfő ennek 2 milliárd dollárig terjedő finanszírozását is vállalta, figyelemmel a permanens jellegből adódó szükségszerű költségekre (például katonák és családjaik elszállásolása, iskoláztatás, egészségügyi kiadások). A Varsótól bő kétszáz kilométerre fekvő, alig kétezer lelket számláló Powidzba tervezett létesítményre fordítandó mindösszesen 260 millió dollárra tekintve nem tűnik rossz összegnek. (Frissítés: korábban véletlenül 2 millió dollárt tüntettünk fel a hozzájárulás összegeként, a figyelmetlenségért elnézést kérünk – A szerk.)
A neve legyen Fort Trump! | Magyar Hang
Miközben Orbán Viktor a Kremlben, Andrzej Duda a Fehér Házban járt. A lengyel államfő legfőbb célja az volt, hogy elérje országában egy amerikai katonai bázis létrehozását.
A NATO Biztonsági Beruházási Programjából (NATO Security Investment Program, NSIP) finanszírozott projekt, noha biztonságpolitikai szempontból Magyarország érdekeit is szolgálja, hazánktól is – csakúgy, mint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének többi tagállamától – GDP-arányosan, meghatározott kvóta szerinti anyagi hozzájárulást kíván. E körben nyilvánvalóan az Egyesült Államok részesedése a legszámottevőbb, körülbelül 20–25 százalék.
Az amerikai sajtóban keringő, pentagonos tisztségviselők elmondásaira alapozott jövőlatolgatások arra engednek következtetni – miként arról a Defense News hadipari szakportál is írt –, hogy a tároló létesítmény, amelynek építése a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg szerint már idén nyáron megkezdődik, amerikai szempontból egyelőre csupán egy a sokból. Jelentősége nem amerikai–lengyel viszonylatban, hanem sokkal inkább globális szinten, tehát az Egyesült Államok öreg kontinenssel való kapcsolatának vonatkozásában értelmezendő.
– A NATO államfői és kormányai elismerték, hogy a szövetség a nemzeteink és lakosságunk biztonsága szempontjából meghatározó pillanathoz ért és hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete kész gyors és határozott válaszokat adni az újonnan felmerült biztonságpolitikai kihívásokra. (…) Oroszország agresszív tevékenysége alapjaiban vitatta az egységes, szabad és békés Európáról szóló víziónkat – fogalmaz a Pentagon a 2020-ra vonatkozó költségvetési kérelmében.
Orosz támadástól tartanak a lengyelek | Magyar Hang
A lengyel sajtó elégedetlen a hadsereg felkészültségével is, pedig azt egyértelműen – háborúra készülve – fejlesztik.
Lengyelországba tervezett raktárhelyiség egyes beruházásaiból lehetséges, hogy végső soron az amerikai elnök húzza majd a legnagyobb hasznot. A mexikói határra tervezett fal megépítését ugyanis részben finanszírozhatják olyan, igencsak homályos költségvetési tételek is, amelyekről egyelőre nem lehet tudni, mennyiben van közük az utóbbi évek legjelentősebb NATO-beruházásához.
