Orbán Viktor gyakran él olyan retorikai eszközökkel, hogy beszédeiben létező dolgok megvalósítását és nem létezők eltörlését kéri. Jórészt most is ez történt, a Fidesz EP-választási kampányának nyitóeseményén. Sorra vettük a hét pontot, és a tények, adatok azt mutatják, a követelések ugyan hangzatosak, de a gyakorlatban alig értelmezhetők.
- „A migráció kezelését elvenni Brüsszeltől és visszaadni a nemzetállamoknak.”
A migráció kezelése, például a munkavállalási célból kiadható beutazási engedélyek tagállami hatáskörben vannak. Ugyancsak a nemzeti kormányok rendelkeznek saját határuk védelme felett. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egy dolgot próbál három éve sikertelenül átvinni: egy új menekültügyi szabályozást. Ez azonban a tagállamok megosztottsága miatt teljesen megrekedt.
- „Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására.”
Nincs olyan jogszabály, amely migránsok befogadására kötelezné a tagállamokat. 2015 augusztusában volt ilyen rendelet, amely Magyarország számára 1294 menekült áthelyezését írta elő. A program anélkül ért véget, hogy Magyarország egyetlen menekültet átvett volna olasz vagy görög táborokból. Más kérdés, hogy szerződésszegés miatt az Európai Bíróság előtt van az ügy.
Orbán és Szijjártó is azt ismételgette, amit az új-zélandi terrorista | Magyar Hang
A Bálnában indította be az EP-választási kampányát a Fidesz.
- „Senkit se engedjenek be Európa területére, akinek nincsenek érvényes személyazonosító iratai.”
A szabályok egyértelműek már most is: aki személyazonosító iratok nélkül érkezik, az körülményei folytán vagy jogosult lesz menekültstátuszra, vagy vissza kell küldeni a származási országába. Minden jelentés szerint a menekültválságot megelőző szintre, vagy az alá csökkent az illegális bevándorlók száma. Ettől függetlenül az EU éppen most dönt arról, hogy egy tízezer fős önálló határvédelmi egység őrizze a külső határokat. Sőt, uniós lobogó alatt már a Földközi-tengeren sem folyik mentőakció, néhány napja az összes hajót visszavonták.
- „A migránsvízum és migránskártyák megszüntetése.”
Az úgynevezett migránsvízum nem létezik, az Európai Parlamentnek van egy állásfoglalása humanitárius vízum szükségességéről, ennek azonban semmilyen kötelező ereje nincsen. A Fidesz által migránskártyáknak nevezett anonim bankkártyák ügyében nem az EU, hanem az ENSZ ajtaján kell kopogtatni, ugyanis az nem uniós program.
(Egyébként minden kártya konkrét személyhez köthető, csak menekültek kaphatják, felhasználását ellenőrzik, és csak Görögország területén működik – éppen az illegális mozgások megakadályozása érdekében.)
- „Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlássegítő szervezeteinek.”
Ez a kijelentés értelmezhetetlen. Feltehetően arról van szó, hogy az EU-s intézmények ne támogassanak olyan civil szervezeteket, amelyek Soros Györgyhöz köthetők. Vagyis valószínűleg ki kell zárni őket a pályázati lehetőségekből, ami jogi eljárásokat vonhat maga után. De hogy másfajta példát is mondjunk: az imént említett „migránskártyák” működtetésében egyetlen „Soros-szervezet” sem vesz részt, ezt a munkát a Vöröskereszt és a Katolikus Mentőszolgálat látja el.
Megerősíti a határok védelmét az Európai Unió | Magyar Hang
A Frontex feladata lesz, hogy támogatást nyújtson az illegális bevándorlók azonosítása és visszaküldése terén, ha azt kéri egy tagállam.
- „Az EU-ban senkit se érhessen hátrány azért, mert kereszténynek vallja magát.”
Az EU-ban senkit sem érhet hátrány azért, mert kereszténynek (muszlimnak, romának, melegnek, magyarnak stb.) vallja magát. Ha ez mégis megtörténik, akkor az valamennyi tagállamban jogsértésnek számít, ami bírósági eljárást von maga után.
- „Bevándorlást ellenző vezetők álljanak az uniós intézmények élén.”
A miniszterelnök nyilván pontosan tudja, hogyan választják az uniós intézmények vezetőit. Itt az Európai Tanács (elnöke jelenleg a néppárti Donald Tusk), az Európai Bizottság (elnöke jelenleg a néppárti Jean-Claude Juncker) és az Európai Parlament (elnöke jelenleg a néppárti Antonio Tajani) vezetőiről van szó. A bizottság elnöke a választásokon legjobb eredményt elérő párt csúcsjelöltje lesz (hivatalosan a tanács választja meg, de a parlamentnek is jóvá kell hagynia), erre a néppárti Manfred Webernek van legnagyobb esélye. Az EP-képviselők saját maguk közül választanak elnököt, vagyis itt a képviselők szavazatainak többségét kell megszerezni – jelenleg a bevándorlásellenes erők támogatottsága ettől nagyon messze van. A tanács elnökéről viszont a tagállamok minősített többséggel döntenek, a miniszterelnökök között egyetlen, magát bevándorlásellenesként azonosító politikus van: Orbán Viktor. Egymaga aligha elegendő a többséghez.
