Erőteljes verseny folyik Közép-Európában az ukrán dolgozókért: eddig a lengyelek és a csehek bizonyultak a legsikeresebbnek az értük folyó küzdelemben, Varsót azonban már most az aggasztja, hogy a munkaerőpiaci szabályozás folyamatban lévő liberalizálásával a németek elszipkázzák az ukránok legképzettebb rétegét. Érdekes módon őket politikai értelemben egyik országban sem sorolják a migránsok közé.
Minden korábbinál több, mintegy 1,5 millió külföldi munkavállaló érkezett tavaly Lengyelországba. A többségükben Ukrajnából érkező „gazdasági migránsok” száma 40 százalékkal meghaladta az előző évit. A vendégmunkásokra a lengyel gazdaságnak nagy szüksége van, ezért aztán a szakértők aggodalommal figyelték, hogy idén, az esztendő elején a növekedés csökkenő trendbe fordult. 2019 első hónapjában 558 ezer regisztrált külföldi munkavállaló tartózkodott az országban, 11 ezerrel kevesebb, mint decemberben. A szám apadását a legtöbben két okra vezetik vissza. Egyrészt az ukrajnai gazdasági helyzet javulására, másrészt a német munkaerőpiac megnyílására. A nyugati szomszédnál a munkavállalást egyszerűsítő szabályok nagy valószínűséggel csak jövőre lépnek életbe, a lengyelek azonban már most tartanak a képzett ukrán munkaerő elszipkázásától.
Új migrációs hullám közeleg? | Magyar Hang
Egyre elkeseredettebben próbálják útját állni a munkaerő további elvándorlásának régiónkban.
A Lengyel Vállalkozók és Munkaadók Szövetsége számításai szerint a munkaerőpiac németországi liberalizálása mintegy 500 ezer ukrán dolgozót visz el Lengyelországból, ami akár harmadával is csökkentheti a lengyel GDP növekedését. S hogy ez a félelem nem alaptalan, mutatja a Work Service felmérése is: az ukrán vendégmunkások 59 százaléka dolgozna szívesebben az Oderán túl. Persze, ha tehetné. Két készülő törvény azonban belátható időn belül megnyitja előttük az utat, hiszen megkönnyíti a legális munkavállalást mindazok számára, akik képesek integrálódni a német munkaerőpiacra. Kiemelten érvényes azokra, akik a német nyelvet legalább a B2-es vizsga szintjén beszélik, valamint a szakképzettekre. A németek ettől még egyáltalán nem várnak félmillió ukránt, a lengyelek mégis tartanak attól, hogy külföldi dolgozóik nyugatabbra vándorolnak.
Pedig a lengyel szabályozáson már aligha lehet tovább lazítani. Varsó 2011 óta könnyített eljárásban regisztrálja a munkavállalás céljából a Keleti Partnerség országaiból és az Oroszországból érkezőket. Ez alól kivételt csak az azerbajdzsánok jelentenek. Sőt, az is lehetséges, hogy a munkavállalási dokumentumokat csak a legális tartózkodás utolsó napján adják be – ami különösen előnyös a vízum nélkül érkező ukránok számára. Aligha véletlen tehát, hogy a Personell Service felmérése alapján az ukrán vendégmunkások mintegy 80 százaléka csupán néhány hónapra érkezik, s alig 15 százalékuk szándékozik egy évnél tovább maradni. Lengyelország ugyanis éppen azért vonzó számukra, mert rövid időre is lehet legálisan munkát vállalni, így az ott tartózkodás nem igényel különösebb befektetést. A munkaadók nem követelik meg a nyelvtudást, és magasabb képzettség nélkül is lehet találni valamilyen megbízást. Nem áll fenn a kiutasítás veszélye még egy-egy rosszul kitöltött dokumentum esetén sem. A németek ugyanakkor elsősorban azokra számítanának, akik képzettek, és le is telepednének. Az átköltözéssel azonban elveszítenék a Lengyelországban töltött éveket, ami a letelepedési engedély és az állampolgárság megszerzése szempontjából hátrány.
Tizenkét vendégmunkás lakik egy konténerben, kétszázra jut hat vécé | Magyar Hang
Borzalmas körülmények között élnek a Vietnámból érkezett munkavállalók Bukarestben. Nagykövetségük szeretné, ha minél többet túlórázhatnának.
A lengyel kormány gazdasági okokból várja a külföldi munkavállalókat, mindemellett semmiképpen sem akar migránsbarátnak tűnni – ugyanis a PiS így elveszítené a nacionalista érzelműek szavazatait. Ezért aztán egyszerre laza és vontatott is a bürokrácia. A munkavállalási engedélyre fél-, míg a letelepedésire sokszor két évet is várni kell. Ez persze senkit nem akadályoz meg abban, hogy közben dolgozzon. A fenti megfontolásból nincsenek integrációs programok sem, így a nyelvi és kulturális közelség ellenére az EWL Group felmérése szerint az ukránok 54 százaléka rosszul vagy nagyon rosszul érti a lengyelt.
A fő problémát a jövőben egyre inkább az okozza majd, hogy a képzett munkaerőt elszívja a német piac, és csak a többiek maradnak Lengyelországban, miközben ott is egyre inkább a jól képzett szakmunkásokra, mérnökökre lenne szükség. Ráadásul a liberalizáció terén a német kormányt aligha kötik majd ideológiai megfontolások.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/12. számban? Itt megnézheti!
