Magyar magánszemélyek hozták létre a Prosum Alapítványt, azzal a céllal, hogy kampányoljanak az európai közmédia érdekében. A feladat határos a lehetetlennel: az uniós döntéshozókat kellene meggyőzni arról, hogy érdemes az adófizetők pénzéből akár 30 milliárd eurót áldozni erre az ügyre. A négy alapító közül kettővel, Nagy-Pál Leventével és Szélpál Szilárddal az Európai Parlament kávézójában beszélgettünk.
– Honnan jött az ötlet? Egyikük sem médiaszakember.
– Nagy-Pál Levente: A XX., XXI. század sajátja, hogy aki a médiát uralja, az az élet más területein is érvényre tudja juttatni az akaratát. Ezért is különösen veszélyes, ha egy kormány ezt kizárólag saját politikai céljaira akarja felhasználni. Igaz volt ez a harmincas évekre, a tömegkommunikáció kezdeti időszakára, de igaz most is, az információs forradalom korában. Néhány éve baráti körben kezdtünk a témáról beszélgetni, és létrehoztunk egy alapítványt, amelynek fő tevékenysége kampányt indítani az európai közmédia érdekében. Szeretnénk a döntéshozók gondolkodását serkenteni, minél több helyre eljuttatni ezt a gondolatot.
Szélpál Szilárd: Az egyik nagy feladat, meghatározni az európai identitást. Melyek azok a dolgok, amelyek összekötik a magyart és a portugált, a franciát és a németet. Nagyon fontos, hogy a magyar kormány lépéseivel éppen ellenkezőleg: mi nem szeretnénk eltávolítani Brüsszelt, az uniót az emberektől. Azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy mi egymásra vagyunk utalva, a globális térben csak együtt tudunk működni. A normális emberi kapcsolatokhoz kívánunk hozzájárulni, amelyhez elengedhetetlen az ezt elősegítő közmédia.
Ismét Vlagyimir Putyinnal együtt emlegethetik Orbán Viktort, mint fő álhírgyártót | Magyar Hang
A félrevezető hírek terjesztése lesz az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésének egy fő témája. Információink szerint már a magyar válasz is megvan.
– Milyen elemei vannak ennek a kampánynak?
– N-P. L.: Támogatókat keresünk, és szeretnénk felvenni a kapcsolatot minél több hasonló gondolkodású civil szervezettel. Ennek az évnek a feladata egy megvalósíthatósági tanulmány készítése: hogyan lehetne összehangolni a tagállami jogrendszereket, milyen szervezeti keretek között kellene működnie ennek a médiumnak. Természetesen nem mi akarjuk működtetni, csak szeretnénk bemutatni, hogyan lehetne megvalósítani. A tanulmány elkészültével több konferenciát szervezünk, hiszen minél több véleményt kell ismernünk.
– Miért tarják szükségesnek ezt a központi médiát?
– Sz. Sz.: Téma alapú párbeszédre van szükség, és olyan információkra, amelyek megakadályozzák, hogy a magyar kormány egy magyar állampolgárt beetethessen azzal, hogy például a németek mit gondolnak a migrációról; merthogy a valóság egészen más. Valós embereket, valós környezetben kell meghallgatni, és beszélni kell arról, hogy például az EU-nak köszönhetően vannak normálisabb bérek, egészségügyi ellátás, fejlesztések.
N-P. L.: Másrészt Európának meg kell védenie magát az álhírekkel szemben, ugyanis a fake news mint jelenség folyamatosan nagy nyomás alá helyezi az EU-t, ennek a legjobb példája a brexit, olyan támadást kaptak a britek, amire nem voltak felkészülve. Az álhíreket igazságnak tekintették, s ez a briteknek és az uniónak is óriási veszteségeket jelent. Az oroszok pedig pár millió dollárból tökéletesen megcsinálták ezt a kampányt.
A kormányzati propaganda egydimenziós térben akarja értelmezni az iszlám világot | Magyar Hang
A magyar kormánypárt az emberek félelmére hat, amikor a muszlim emberek ellen uszít – mondja Fodor István iszlámkutató.
– Önök úgy számolnak, hogy az induláshoz 20-30 milliárd euró kellene. Ez óriási összeg.
– N-P. L.: A BBC-t vettük alapul, ők elképesztő pénzeket kapnak a brit kormánytól. A mi elképzelésünk szerinti közszolgálati médiának ennél valamivel több pénzre lesz szüksége. Ugyanakkor ha az Egyesült Királyság ezt meg tudja engedni magának, akkor európai szinten már nem beszélünk beláthatatlan összegről. De valóban, sok pénzre van szükség.
– De ezzel kapcsolatban politikai döntés szükséges, tehát az uniós államoknak el kell szánniuk magukat, hogy a közösből adjanak rá pénzt.
– N-P. L.: Mindenképpen. Egy ilyen médiumpolitikai termék politikai döntés.
– Csak azt nem látom magam előtt, hogy a politikus ad rá pénzt, de nem szól bele a működésbe.
– N-P. L.: Ez nem teljesen igaz, ne legyünk annyira hipokriták. A politikus „beleszól”, amikor azt mondja, hogy itt vannak az EU érdekei, Európa ezt képviseli, és a televízió is képviselje. Azonban rögzíteni kell, hogy mit lehet és mit nem.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!
