Nyilvánvalóan fejlődtünk, de nem hiszem, hogy bárki garantálni tudná, hogy minden veszélyt el tudunk hárítani egy olyan világban, amelyben idegen államhatalmak próbálnak meg beavatkozni választásokba – vallotta be Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója az ír közszolgálati tévének adott interjújában. Vagyis miközben a legnagyobb közösségi portál algoritmusai kíméletlenül irtják a (szerintük) nem polkorrekt tartalmakat, addig – másfél hónappal az európai parlamenti választások előtt – az üzemeltetők képtelenek voltak orvosolni azokat a problémákat, amelyekre korábban számos szakértő figyelmeztetett.
Ráadásul mostanra már nem csupán a biztonságpolitikusok aggódnak. Egy múlt év végén készített Eurobarométer-felmérésből kiderült: az uniós polgárok döntő többsége fél attól, hogy a választásokat kibertámadások révén manipulálhatják, és hogy külföldi szereplők, valamint bűnözői csoportok befolyásolhatják a választásokat. Sőt, sokan attól tartanak, egyesek az interneten elérhető személyes adataikat felhasználják arra, hogy célzott politikai üzeneteket juttassanak el számukra.
Újabb álhír a kormánymédiában: nem takarták le a kereszteket az olasz temetőben | Magyar Hang
Az olasz Forza Italia képviselőjének megszólalását dolgozta fel a Fidesz médiája, de nem arról van szó, amitől rettegnek.
Negatív tapasztalatokból ugyanis nem volt hiány az elmúlt időszakban. A legutóbbi amerikai elnökválasztás, az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés hollandiai, népszavazáson történő elutasítása vagy a brexitreferendum is világosan jelezte, hogy az álhírek terjesztése napjainkra az információs háború bevett eszközévé vált. Múlt év márciusában aztán következett az újabb botrány: kiderült, közel 90 millió Facebook-felhasználó adatait oszthatták meg a Cambridge Analytica nevű brit–amerikai politikai elemző és tanácsadó céggel, amely ezek feldolgozásával akart képet alkotni az amerikai választók politikai beállítottságáról, és személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket – természetesen a tudtuk nélkül.
Az utóbbi időben az uniós intézmények emiatt egyre többször kongatták meg a vészharangot, jelezve, hogy sürgősen tenni kellene valamit a május végén sorra kerülő EP-választásokig. Ezekben a napokban ugyanis egyszerre 27 – illetve a brexit sikertelensége esetén 28 – ország médiarendszerében fordulhatnak elő a választói magatartás befolyásolására irányuló rejtett törekvések, amelyek adott esetben gyökeresen más útra terelhetik az európai politikát. Az illetékes szervek azt kérték, a közösségi portálok üzemeltetői következetesebben lépjenek fel a manipulációval és a dezinformációval szemben, valamint jelezték azt az elvárásukat is, hogy a felhasználókkal tudatni kellene, ki hozta létre, ki finanszírozta és kinek az érdekét szolgálja mindaz, ami a képernyőn megjelenik előttük.
Kötöttfogás 14. - Ki terjeszti a magyar álhíreket? | Magyar Hang
Műsorvezető: Dévényi István. Vendégek: Konok Péter, Csintalan Sándor, Herczeg Zoltán és Pörzse Sándor.
Érzékelve az uniós szervek nyomását – és persze látva a közfelháborodást, ami különösen a Cambridge Analytica-botránnyal erősödött fel –, a Facebook végül idén januárban bejelentette, hogy szigorítani fogják a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében a jövőben a politikai ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és feltüntetik azt is, ki fizetett ezért.
A szigor alól mentesül minden „fehér listára” felkerült médiatermék. Ám mint a hvg.hu megtudta, a cég arra nem lát lehetőséget, hogy Magyarországra is alkalmazza a megbízható médiatermékeket tartalmazó felsorolást, mert túl nagy veszélyét látja a visszaéléseknek.
Ugyan a cég azt ígérte, hogy az új szabályokat már március végétől alkalmazzák Európában, ez szemmel láthatóan nem nyugtatta meg az illetékeseket. Így március közepén az EP elfogadott egy állásfoglalást, amelyben a képviselők a közösségi médiát működtető vállalatok, az üzenetküldő szolgáltatások és a keresőmotor-szolgáltatók jogi szabályozását kérték. A javaslatok között szerepelt az is, hogy a rendszeres álhíreket gyorsan el nem távolító vállalatokat a jövőben vonják felelősségre.
200 százalék: tombol a fideszes túlteljesítési válság | Magyar Hang
A hierarchia alacsonyabb szintjén tanyázók folyamatosan megpróbálják kitalálni, mit várhatnának el tőlük fentebb.
Az EP-képviselők elképzelése azonban egyelőre távol áll attól, hogy a tagállamok megszavazzák a benne foglaltakat. Így pedig a májusi választások idején a közösségi oldalakon szabadon, az üzemeltetők felelősségre vonása nélkül terjedhetnek majd az álhírek és dezinformációk, amelyekkel megpróbálhatják a szavazókat befolyásolni. Vagyis jelenleg ott tartunk, hogy leginkább úgy tehetünk a befolyásolásunk ellen, ha a szavazás napján nem használjuk a közösségi oldalakat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!
